Egy éve lépett hivatalba Orbán jó zsaruja

HírKlikk 2023. május 10. 13:20 2023. máj. 10. 13:20

Egy éve lépett hivatalba Novák Katalin. A volt fideszes családügyi miniszter azt ígérte, köztársasági elnökként fül, szív és száj lesz, és csak a jó törvényeket írja majd alá. A beiktatása óta eltelt egy év alapján, úgy látszik ez nem feltétlenül igaz: aláír ő olyan törvényt is, ami Orbán Viktornak tetszik, bár a nép tiltakozik.

Államfői karrierje indulásakor Novák Katalin úgy fogalmazott, hogy ő nem lesz báb, és aki annak gondolja, az lenézi a nőket, hogy nem tudnak önálló, szuverén döntéseket hozni.

Novák pontosan egy évvel ezelőtt, május 10-én lett Magyarország új köztársasági elnöke, akkor 44 évesen, ő lett az ország eddigi legfiatalabb, egyben első női államfője.

A beiktatása óta eltelt egy évből úgy tűnik, szeret megközelíthetőnek látszani, de teljesen sosem megy szembe a kormány hivatalos álláspontjával. Egy éve a szavát adta, hogy ha száz jó törvényt kap, százat fog aláírni, ha száz rosszat, akkor ugyanennyit küld majd vissza. Ezek szerint csak jó törvényeket kapott, hiszen szinte mindent aláírt, amit elé tettek – foglalja össze a Telex.

A kormánypártok például gyakorlatilag két nap alatt végezték ki a katát, Novák bár „érzékelte” a felháborodást, köztársasági elnökként pár nap múlva alá is írta a törvényt. Ezt utólag a Facebookon azzal magyarázta, „helyes, ha ebben a helyzetben az államfő nem gördít akadályt az Országgyűlés döntésének érvényesülése elé”.

A következő lépése: aláírta a Magyar Orvosi Kamarát (MOK) kivégző törvényt is, amivel elvették a MOK bizonyos jogait, és megszüntették a kötelező kamarai tagságot is. A parlament fideszes többsége ezt azután szavazta meg, hogy a MOK tiltakozott az orvosi ügyeleti rendszer átalakítása ellen.

A pedagógussztrájkot ellehetetlenítő törvény miatt a pedagógus-szakszervezetek levélben kérték, hogy ne írja alá a törvényt. Szerintük az mégis olyan gyorsan megtörtént, hogy a levelük valószínűleg addigra még meg sem érkezett a Sándor-palotába.

Az Alaptörvény 11. módosítását is aláírta, benne a vármegyékkel és a főispánokkal, valamint azzal – az ellenzéki pártok számára kifejezetten kellemetlen – újítással, hogy az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat ezentúl egyszerre tartják. Ezt pedig Novák az Alaptörvény stabilitását szem előtt tartva tette meg.

Ez alatt az egy év alatt csak egy törvényjavaslatot küldött vissza az Országgyűlésbe, hogy fontolják meg azért még egyszer: ez pedig a panasztörvény volt. A parlament által már elfogadott törvény a többi közt azt szabályozza, hogyan lehet anonim módon bejelentést tenni, ha valaki korrupciót tapasztal, de belekerült egy olyan rész is, amivel azok ellen is panaszt lehet tenni az állami és önkormányzati szerveknél, akik kétségbe vonják a házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét vagy a „gyerekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás, valamint születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát”.

Ha éppen nincs mit aláírnia, akkor utazgat: a Szabad Európa összesítése szerint, Áder János az első öt évében csak nyolcszor utazott külföldre, Novák viszont az első kilenc hónapjában már 25 országba és 59 diplomáciai eseményen vett részt. Találkozott például Jair Bolsonaro elnöknél Brazíliában, aki egy brazil képviselőnőre azt mondta, olyan csúnya, hogy megerőszakolni sem érdemes. Novák úgy értékelte a találkozót, hogy „Bolsonaro elnök úrral mi a béke követei vagyunk”, és úgy látta, Brazília fociban világbajnok, Magyarország pedig a családok támogatásában. Vagy találkozott Törökországban Recep Tayyip Erdoğan elnökkel is, aki két évtized alatt egyre autoriterebb eszközökkel építette ki uralmát. 

Novák tehát a beiktatása óta rengeteget utazik, tárgyal magas szintű külföldi vezetőkkel. Számos országban megfordult, Lengyelországtól, Németországon keresztül, a Vatikánon át az Egyesült Államokig. De maga mögött tudhatja Kanadát, Franciaországot, Csehországot, Máltát, Izraelt vagy Irakot is.

A lap űgy fogalmaz, hogy Novák a jó zsaru szerepét játssza el, ennek legnagyobb példája, hogy Kijevben az ukrán elnököt, Volodimir Zelenszkijt látogatta meg. Bár a magyar kormány a békét hirdeti, ezáltal próbál semlegesnek tűnni, valójában sokszor inkább az orosz fél felé húz. Novák a kormánynál egy fokkal konkrétabban hangoztatott nyugatbarát üzeneteket, ráadásul el is ítélte a putyini agressziót Ukrajnában. Kijelentette nemrég, hogy „olyan béketerv kell, ami nem jár Oroszország győzelmével, és ezzel együtt igazságos és reális célkitűzéseket fogalmaz meg”, valamint arról is beszélt, Oroszországnak vissza kell vonnia csapatait Ukrajna területéről.

De azért teljesen sosem megy szembe a kormány akaratával, például nem mondja, hogy Magyarország szállítson fegyvereket Ukrajnának.

A jó zsaru szerepében tetszelgett akkor is, amikor a kormánypártok húzták-vonták a szavazást a svédek és finnek NATO-csatlakozásáról – a finnekét nyolc hónap után hagyták jóvá, a svédeket még mindig váratják. Novák a Facebookon közölte véleményét: „az én álláspontom egyértelmű: a jelenlegi helyzetben Svédország és Finnország NATO-csatlakozása indokolt.”

Nem csak jó zsaru szerepét vállalja magára, olykor tesz megosztó megjegyzéseket, intézkedéseket, a legmegosztóbbat pedig első évének végére sikerült összehoznia. Elnöki kegyelmet adott a terrorizmus miatt elítélt Budaházy Györgynek. A Hunnia Mozgalom alapítóját jogerősen hat év fegyházbüntetésre ítélték olyan cselekményekért, amelyekhez hasonlókra az újkori Magyarország történetében még nem volt példa. Molotov-koktélos támadásokat hajtottak végre SZDSZ- és MSZP-pártirodák, két melegbár és egy jegyiroda ellen. Hat országgyűlési képviselő ellen hajtottak végre összehangolt gyújtogatásos támadást, Kóka János miniszter épülő nyaralójára több Molotov-koktélt dobtak, rálőttek az egykori oktatási miniszter, Hiller István házára, és robbantásos merényletsorozattal akartak beavatkozni a politikába, megakadályozni a lemondott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök utódjának megválasztását. Az eredmény: Budaházy lóháton távozott a váci börtönből, és azt mondta, nagy és bátor dolog, hogy Novák ezt bevállalta.

A 2022-es adatok szerint a 194 végrehajtási kegyelmi kérvényből tizenegyet hagyott jóvá – nála csak Göncz Árpád hagyott jóvá többet. A jogerősen még el nem ítélt vádlottaknak adható eljárási kegyelemből pedig hetet hagyott jóvá Novák – összevetésképp, Áder a saját elnöksége alatt egyet sem.

Államfői elfoglaltságai mellett Novák elhatározta, hogy az ötéves ciklusa alatt bejárja az Országos Kéktúrát. Ezen az úton elkíséri férje is, az ország első first gentlemanje, aki mindössze öt hét kiképzéssel lett tartalékos alezredes.

Az már biztos, hogy Nováknak élete végéig nem lesznek anyagi gondjai, a köztársasági elnök juttatásairól külön jogszabály rendelkezik. Elődeihez hasonlóan, a havi többmilliós tiszteletdíj élete végéig jár neki, és kérésére akkor is biztosítanak rezidenciát egy fős személyzettel, ha mandátuma lejár. Az államfőt élete végéig megilleti ezenfelül a személyes gépkocsihasználat, három tagú titkárság és az ingyenes egészségügyi ellátás.

Forrás: Telex