Egy magyar hősnő kapott szobrot nőnapon
A tematikus városi sétákat szervező Hosszúlépés. Járunk? csapata tavaly nőnapon határozott úgy, nem hagyja annyiban, hogy fájóan hiányoznak utcáinkról és tereinkről a hősnők szobrai.
A Wonder Woman kezdeményezésünk keretében egy évvel később, szintén nőnapon kikerült az első hősnő, Szenes Hanna miniszobra, amelyet Kolodko Mihály a Hosszúlépés támogatásával alkotott – írja a hvg.hu.
A Facebook-oldalukon azt írják, a Szenes Hanna parkba kikerülő mostani miniszobor csak az első lépés.
„Itt az ideje, hogy mi, budapestiek is büszkék legyünk Szenes Hannára, akinek – noha Izrael egyik nemzeti hőse – szülővárosában mindössze egy apró park őrizte eddig emlékét – itt található a szobrunk is” – írják.
Szenes Hannát pedig a következő szöveggel mutatják be:
„1921-ben született egy asszimilálódott zsidó családban, majd 1939-ben, kitűnő érettségije után, emigrált Magyarországról az akkor még brit fennhatóság alatt álló Palesztinába. Látva a II. világháború borzalmait, 1943-ban a verseket is költő lány ejtőernyősként csatlakozott a brit hadsereghez. A rá következő évben Magyarországra küldték, hogy megakadályozza a magyar zsidók deportálását – de már a magyar határon elfogták, és többször megkínozták.
A lányt, aki még huszonhárom éves sem volt, napokon keresztül egy székhez kötözve korbácsolták, ütötték, verték, de a saját nevén kívül semmit nem volt hajlandó elárulni. Akkor sem, amikor elfogták az édesanyját, és azzal fenyegették, hogy megölik.Szenes Hannát 1944 őszén árulásért halálra ítélték, és a Margit Körúti Katonai Fogházban sortűzzel kivégezték.”
