Egy tanulmány szerint Magyarországon 72 éves korig kellene kitolni a nyugdíjkorhatárt

HírKlikk 2019. július 21. 09:03 2019. júl. 21. 09:03

Az Eurostat tanulmánya szerint Magyarországon 72 éves korig kellene kitolni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az elöregedés jelentősen ne csökkentse a nyugdíjasok életszínvonalát. A témában Farkas András nyugdíjszakértő nyilatkozott a TV2-nek.

Nem eszik ilyen forrón a kását! Az elkövetkező másfél-két évtizedben biztos, hogy szóba sem kerül ilyen mértékű nyugdíjkorhatár-emelés, figyelmeztetett a nyugdíjguru.hu alapítója - írja a Napi.hu

Magyarországon éppen most vagyunk egy sokkal visszafogottabb korhatár-növelés közepén: az idei 64 évről jövőre és az azt követő évben 64 és fél évre ugrik a küszöb, majd azt követően "áll be" 65 évre a nyugdíjkorhatár az 1957-ben és azután született korosztályt illetően. Jelenleg ennyi változtatással még fenntartható marad a nyugdíjrendszer.

Erre egyébként demográfiai okok miatt volt szükség, mivel a meglehetősen nagy létszámú Ratkó-generáció mind inkább kiesik a munkapiacról.

A népesség elöregedése a jövőben is egyre nagyobb terhet helyez az ellátórendszerekre, ám az említett tanulmány 2100-ig vizsgálja a folyamatokat - ami azért elég messze van. Jelenleg "csak" minden hatodik ember idősebb 65 évesnél, míg az előrejelzések szerint 2030-2035 között már minden negyedik ember időskorú lesz. Erre valóban föl kell készülni, ám ennek nem az a módja, hogy drasztikusan megemeljük a nyugdíjkorhatárt. Úgy látja: a tanulmányban felvázolt 7 éves korhatár-ugrás jelenleg azonnali társadalmi robbanást okozhatna.

A politikai gyakorlatban ennél sokkal kíméletesebb módszerek működnek: rendszerint már egy néhány évnyi korhatár-emelést egy évtizeddel a bevezetés előtt kihirdetnek és a küszöb növelésére csak nagyon lassan, fokozatosan kerül sor.

A gyors emelésnél hatékonyabbnak látja, hogy egyes államok "okos algoritmusokat" építenek be a rendszerekbe. Például Nagy-Britanniában bevezették az élethosszúságtól függő nyugdíj fogalmát, vagyis a rögzített korhatárnak nincs olyan nagy jelentősége, ehelyett azt mondták, hogy a 20 éves kortól várható élettartam legfeljebb egyharmada tölthető nyugdíjaskorban. Ettől rugalmas lesz a rendszer, hiszen annak függvényében nő a nyugdíjkorhatár, hogy az emberek mennyivel hosszabb ideig élnek.

Svédországban úgy oldották meg, hogy az igénybevételt nézve tól-ig határok vannak, most éppen 61 és 67 év között igényelhető az ellátás, de a 67. év előtt elérhető nyugdíj mindig alacsonyabb. Tehát minél korábbi évjáratban igényli valaki, annál kisebb lesz a járandósága. A "nyugdíjablak" azonban tovább nyílik: öt éven belül 62 és 68 év között lesz majd az új életkori sávhatár.

Farkas András elmondta: a hazai nyugdíjas társadalom nem egységes masszát alkot, hanem rendkívül sokszínű és létezik egy több százezer főnyi egészséges, életerős, dolgozni kívánó rétege is, akik főleg a városokban élnek.

Forrás: Napi.hu