Egyre többen csatlakoznak a jogállamiságot megkövetelő felhíváshoz
„Az európai demokrácia nem eladó” címmel közölte a jobboldali konzervatív német Die Welt az Európai Parlament két német zöld képviselőjének felhívását arra, hogy az EU sürgősen kösse az uniós támogatások kifizetését a jogállamisághoz. A felhívás, amelyhez az EP már több mint száz képviselője csatlakozott, rámutat: az unió nem rendelkezik megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy hatékonyan fellépjen a tagállamokban az uniós pénzekkel való visszaélések és a jogállamiság megsértése ellen. A lengyelországi és a magyarországi helyzet világosan mutatja, hogy az EU-nak végre cselekedni kell.
A felhívás szerzői szerint, az Európai Bizottság és az Európai Parlament jó javaslatot terjesztett elő, de ezt a tagállamok a júliusi csúcson jelentősen felhígították, a német soros elnökség pedig a kompromisszumok keresése során végleg életlenné tette.
A Die Welt kiemeli: a javaslat szerint, a szankciók jóváhagyásához minősített többség szükséges, a kritériumokat kizárólag a súlyos korrupcióra korlátozták, emellett a tanácsnak kell foglalkoznia a szankciókkal, és ott konszenzus szükséges.
A felhívást, amelyhez 14 ország több mint száz képviselője csatlakozott már, az úgynevezett háromoldalú eljárás keddi fordulója alkalmából tették közzé. A szerzők hangsúlyozták: az EU a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető emberi jogok közös értékein alapul, ezt az uniós szerződés 2. cikkelye rögzíti.
A német soros elnökség hatalmas kihívás előtt áll: meg kell találnia a kompromisszumot a költségvetés és az újjáépítési alap elfogadásához. Közben folynak a tárgyalások arról, hogy az európai költségvetést és az unió gazdasági érdekeit megvédjük a jogállamiság megsértéseitől. „Mélyen sajnáljuk, hogy az Európai Tanács jelentősen gyengítette az Európai Parlamentnek és a bizottságnak a javaslatát arra, hogy jogállami keretekbe helyezze a költségvetés és az újjáépítési alap fenntartását. Ezért felszólítjuk a német soros elnökséget és a tagállamok kormányait, hogy szálljanak síkra a jogállamiság olyan feltételként való bevezetéséért, amely kiérdemli ezt az elnevezést” – áll a felhívásban.
A szerzők négy dolgot is követelnek.
Egyrészt, hogy legyen világos és eltökélt folyamat a jogállamiság betartására, a bizottság delegált döntésének formájában, amit csakis a tanács minősített többségével lehet visszafordítani.
Másrészt, hogy olyan kritériumokat kell szabni, amelyek legalábbis a jogállamiság, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértését magukban foglalják.
Harmadsorra, ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy a tagállamok elhalaszthassák a döntést a következő csúcsra.
Negyedszerre pedig olyan rendszert kell kialakítani, amelyben az európai polgárok, a helyi hatóságok és a vállalatok közvetlenül hozzáférhetnek az uniós támogatásokhoz, ha a kormányaik akadályozzák, hogy hozzájussanak ezekhez a támogatásokhoz a hagyományos csatornákon. Egyetlen európai polgárt sem szabad megbüntetni azért, hogy országa kormánya nem tartja tiszteletben az unió alapítási elveit.
A szerzők végül rámutatnak: a felszólítás a cselekvésre igen sürgető. „Az értékeink példátlan válsága előtt állunk, amely az EU demokrácia- és békeprojektként való fennmaradását veszélyezteti. A jog uralma nem Kelet és Nyugat, nem Észak és Dél, nem a „fukarok” a kohézió barátai ellen kérdése. Az európai demokrácia minden európai polgárt érint, és meg kell védenünk közös értékeinket” – írták a szerzők, Franziska Brantner és Daniel Freund.
