Ellentmondásos a tervezett bérlakás-törvény jogszabályi környezete

Igen nagy valószínűséggel néhány NER-lovag érdekében módosítanák a lakástörvényt, hogy ők megvásárolhassák azokat a Budai Várban levő bérlakásukat, amelyekhez meglehetősen kétes körülmények között jutottak hozzá. Az, hogy ez a jogszabályváltozás az országosan nagyjából 110-120 ezer körüli önkormányzati tulajdonú bérlakást is érintené, csak járulékos veszteségnek tűnik – kezdi legfrissebb írását Magyar György.

A Magyar Ügyvéd Blogon megjelent poszt a Böröcz László fideszes parlamenti képviselő által fémjelzett  előterjesztés szerint az, aki bárhol az országban tavaly decemberben önkormányzati vagy állami tulajdonú bérlakásban élt, az ingatlant a forgalmi érték legfeljebb harminc, de bizonyos feltételek teljesülése esetén akár tíz százalékáért megvásárolhatja.

Mindent a várbéli NER-lovagokért

Így azután nem mondhatja senki, hogy a szabályozást a csókosokra szabták. Pedig igen, mert Palkovics László miniszter egy győri panelt kínált 2013-ban cserében egy budai vári lakásért. Bayer Zsolt kormánypárti publicista meg hosszú interjút adott az azonnali.hu-nak, amelyben közölte, hogy törvénytelenségre volt kényszerítve ő és családja, amikor szintén a Budai Várban megszereztek két önkormányzati lakást, mert másképp nem tudták volna nyélbe ütni az üzletet. Talán pisztolyt tartottak a fejéhez?

Tavaly októberben a 24.hu írt arról, hogy milyen körülmények között jutott önkormányzati lakáshoz a kormányhoz közeli Rákay Philip és családja a Várban. A Magyar Televízió volt vezérigazgató-helyettese és felesége szintén lakáscsere útján költözött be egy 60 négyzetméteres, kétszobás, Bécsi kapu téri ingatlanba, ami egy olyan műemléképületben van, amit néhány éve 70 millió forintból újított fel az I. kerületi önkormányzat. A lakásért „költségelvű” lakbért, havonta 39 ezer forintot fizetnek.

Mindez nagyjából a vicc kategóriájába tartozhatna, ha a Böröcz-féle javaslat nem tartalmazná azt is, hogy a műemléki védelem alá tartozó lakások értékesítését – és itt elsősorban a budavári, illetve néhány belső kerületben levő, csókosok által bérelt ingatlanról lehet szó – az önkormányzat nem tagadhatná meg. Ha tehát a bérlő kéri, a lakást a forgalmi érték töredékéért értékesíteni kell. Ez például Palkovics esetében – ha készpénzben fizet – olyan 14-15 százalék lehet – olvasható a blogban.

Ez a jogszabályi környezet

Az alaptörvény szerint a „helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között (...) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat”. Az önkormányzati törvény pedig azt tartalmazza, hogy az önkormányzati „feladat- és hatáskörök jogszerű gyakorlása alkotmánybírósági és bírósági védelemben részesül” – idéz Magyar, aki azonban felhívja a figyelmet egy ellentmondásra: az önkormányzati törvény módosításához kétharmados többségre van szükség, de az alaptörvény megengedőbben fogalmaz, azt tartalmazza, hogy a helyhatóságok a „törvény keretei között” élhetnek például a tulajdonosi jogaikkal. Tehát ha a jogalkotó úgy gondolja, feles többséggel is elfogadhat olyan rendelkezéseket, amelyekkel a helyhatóságok vagyonáról döntenek.

Most ez történhet, aminek fideszes polgármesterek sem örülnek, mi több, egyikük egyenesen marhaságnak minősítette a javaslatot. Ellenzéki politikusok és civil szervezetek pedig máris kilátásba helyezték, hogy a törvény elfogadása esetén az Alkotmánybírósághoz fordulnak, de nagy valószínűséggel hiába tennék.

Kártalanításra lehet szükség

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az alaptörvény alkotmányos védelmet biztosít a tulajdonnak, és e tekintetben közömbös, hogy magánszemélyekről, vállalkozásokról vagy önkormányzatokról van szó. Ha a jogalkotó kötelező jelleggel előírja, hogy valakinek mélyen áron alul kell értékesítenie a javait – adott esetben a bérlakásait –, ahhoz valamilyen kompenzációnak kellene társulnia. Ez a megoldás erősen emlékeztet ugyanis a kisajátításra, amire csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett van lehetőség.

Ki lehet védeni a lakásmaffiát

A bérlakásban élők igencsak kedvezményes feltételek melletti vételi jogának törvénybe foglalása esetén pedig a visszaélések megelőzése érdekében határozott idejű – legalább öt-tíz évre szóló – elidegenítési tilalmat kellene előírni. Ezzel a megoldással ugyanis elkerülhetnék, hogy valaki az azonnali haszonszerzés reményében vegye meg az esetleg alig néhány hónapja bérelt lakását, amelyen busás feláron azonnal túladhat. Ezzel a sokak által emlegetett lakásmaffiát is kizárhatnák a történetből, mert ki akarna úgy lecsapni egy eladó bérlakásra akár az ott lakót megtévesztve, hogy azon hosszú évekig nem szerezhet tulajdonjogot?

A Böröcz-féle törvényjavaslatból pedig az is következik, hogy a bérlakások áron aluli értékesítésének kötelezővé tételével az önkormányzatok mozgásterét is jelentősen szűkítenék, hiszen a jelenleginél is kevesebb, szociális alapon igényelhető ingatlan maradna. A tehetősebbek bagóért vehetnék meg a bérelt lakást, a többiek meg nem számítanak.