„Elmentek ti a fenébe” – egyre hevesebb az ellenállás a hétfői iskolanyitás miatt

 Az 1.-8. évfolyamokon és az óvodákban már április 19-én, a középiskolák 9-12. évfolyamain viszont csak május 10-én indul újra a jelenléti oktatás – jelentette be pénteki rádiónyilatkozatában Orbán Viktor. Aznap 7325 új fertőzöttet regisztráltak Magyarországon, a koronavírussal összefüggésben elhunyt 285 beteg, a járvány terjedése és az áldozatok, fertőzöttek száma korántsem mutat megnyugtató csökkenést.

Azóta nem telik el egy nap sem, hogy ne kerüljön mindez heves viták kereszttüzébe, de a kormány egyelőre hallgat, holott minden pedagógiai, szülői érdekvédelmi szervezet egyértelműen megfogalmazta: több mint kockázatos életbe léptetni a rendelkezést. Az egyszemélyinek látszó döntés azért is tűnik hazardírozásnak, mivel semmilyen jel nincs arra, hogy előzetes szakmai és érdekvédelmi konzultáció előzte volna meg Orbán egyhangú elhatározását.  

Az elfogultság látszatát kerülve, igyekeztünk megtudni a döntés indokainak szakmai hátterét. Megkerestük a Klebelsberg Központ vezetőjét, Hajnal Gabriellát, aki mindössze annyit közölt portálunkkal, hogy egy ellenőrizhetetlen magántelefonra nem nyilatkozhat, küldjünk elektronikus megkeresést az intézet sajtóosztályára. Természetesen betartottuk a hivatalos, ám körülményes protokollt, holott a téma gyakorlatilag napról-napra sürgetőbb válaszokat igényel, ellentétben egy elektronikus sajtómegkeresés kézhezvételével. 

A Klebelsberg Központ vezetőjétől az alábbi kérdésekre igyekeztünk választ kapni:

– Mi a Klebersberg Központ álláspontja az április 19-re tervezett iskolanyitással kapcsolatban, miközben egyöntetű a tiltakozás a szakmai érdekvédelmi szervezetek részéről a tervezett szándék miatt?

– A döntését megelőzően felmerült-e az igény a kormány szakpolitikusai részéről, hogy konzultáljanak a szakmai szervezetekkel, például a KK-val?

– Volt-e erre szándék avagy Önök kezdeményeztek-e bármilyen konzultációt a nyitást illetően?

– Várható-e, hogy rendkívüli megbeszélést tartanak e témában?

– Várható-e, hogy módosul hétfőig a kormány álláspontja és elhalasztják az általános iskolák, óvodák megnyitását, főként a korántsem javuló járványügyi statisztika ismeretében?

Mindeközben a mai napon az alábbi nyilatkozatot jelentette meg a budapesti Szent László Gimnázium PDSZ csoportjának vezetője, Tóth Viktor, aki egyben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Közép-Magyarországi Választmányának ügyvivője:

„Mi, a Kőbányai Szent László Gimnázium alulírott tanárai, dolgozói egyetértünk azokkal a bölcsődei, óvodai és általános iskolai dolgozókkal, akik aggályukat fejezik ki a nevelési és oktatási intézmények április 19-ei nyitásával kapcsolatban. Osztjuk az egészségügyi szakemberek és érdekvédelmi szervezetek azon véleményét, hogy ezeket az intézményeket csak akkor szabadna kinyitni, amikor ezt a járványügyi adatok – napi fertőzések, halálozások száma – igazolják. Véleményünk szerint jelen helyzetben ezen intézmények nyitása nemcsak az ott dolgozók és a gyerekek egészségi állapotát veszélyezteti, hanem minden Magyarországon élő embertársunkét is.” A nyilatkozatot a Kőbányai Szent László Gimnázium 74 tanára látta el digitális aláírásával. 

Mint ismert, a PDSZ a hétvégi bejelentést követően, bojkottot hirdetett a hétfői nyitással szemben. Hogy ennek mennyi a realitása, arról Tóth Viktort kérdeztük, aki készséggel válaszolt a Hírklikk megkeresésére. Mint elmondta, bár a gimnáziumokat egyelőre nem érinti a nyitás, a levél megfogalmazásával egyértelművé kívánták tenni szolidaritásukat a hétfőtől munkába irányított kollégáikkal. De a kollegiális szolidaritás mellett egy emberi kiállás is motiválta a nyilatkozatuk megírását, hiszen nem csak a pedagógusokról van szó, hanem a diákok és a családjuk egészségéről és életéről. Gyakorlatilag az ország egészéről. 

Arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy a jelen állapot egy olyan veszélyhelyzet, amelyben minél többen megnyilatkoznak, talán annál nagyobb hatása lesz a kormányra, hogy átgondolja az elhamarkodottnak tűnő intézkedéseit. Bízik benne, hogy minél több gimnázium tantestülete csatlakozik ennek kinyilvánításához. Bár azt a döntést üdvözlendőnek tartja, hogy a középiskolák május 10-ig zárva maradnak, az általános iskolák és bölcsődék április 19-ei nyitásának a terve némileg felemás helyzetet teremt. Megnyugtatóbbnak tartották volna, ha minden pedagógiai intézményre érvényes közös döntés születik – most viszont „a pálya széléről drukkolhatnak csak a hétfőtől munkába álló kollégáknak”. Ezért mindenképpen keresték a lehetőségét, hogy kifejezzék egyet nem értésüket a megosztott állapot miatt.  

Kérdésünkre, hogy a miniszterelnök bejelentését megelőzte-e bármilyen szakmai egyeztetés, konzultáció, a válasza határozott „nem” volt, mivel „soha semmilyen egyeztetés nem történik ennél kisebb jelentőségű ügyekben sem”. Ezzel együtt bizakodnak, hogy a május 10-ére kitűzött időpont az oltások kiterjedésével talán több biztonságot adhat a középiskolák megnyitására. „Aki időt nyer, életet nyer”, tette hozzá s ha csak egy élet is megmenekül addig, már értelme volt. Az mindenesetre megválaszolatlan kérdés, hogy miért osztották meg a pedagógiai intézményeket s hogy miért nem merül fel az érettségik néhány héttel későbbre időzítése. Bár a PDSZ bojkottot hirdetett, Tóth Viktor még nem tartja véglegesnek a kormány álláspontját. „Decemberben is kijelentették, hogy januárban mekkora nyitások lesznek és szerencsére hirtelen módosítottak a döntésükön” – emlékeztetett.     

S hogy a témával kapcsolatban nem csak a pedagógus szervezetek emelik fel a szavukat, hanem felelős városvezetők is, arra példa Budaörs polgármesterének minapi bejegyzése. Wittinghoff Tamás az alábbi pár sorral tette egyértelművé álláspontját: „Nem érdekel mit beszél Maruzsa. A gyerekeim ilyen járványügyi adatok mellett biztos nem mennek iskolába. Szórakozzon a saját életével.”

Wittinghoff Tamást arról kérdeztük, hogy milyen visszhangja volt a rövid, de tömör bejegyzésének, nem tűnt-e nyílt lázításnak, miként láttamozták a helyi iskolák vezetői. Budaörs polgármestere határozottan kijelentette, hogy nem kíván ismét olyan időket élni, amikor meg kell gondolni – ki, mit gondol s ezt mikor, hol mondhatja el őszintén. Bár a bejegyzése inkább személyes szülői aggodalomból fakadt, de azzal természetesen tisztában volt, hogy a közösségi média ezt polgármesterként is a szemére hányhatja, ez viszont a jelen esetben nem foglalkoztatta s a legkevésbé sem felelőtlenségből – ellenkezőleg. „Vannak kis gyerekeim, akiket féltek. Látom a járványügyi adatokat és úgy döntöttem, hogy a gyerekeimet egyelőre nem engedem közösségbe. Az unokámmal, aki februárban született, négyszer tudtam találkozni, akkor is maszkban, megölelni sem tudtam. Mi így vigyázunk és erre buzdítok mindenkit polgármesterként is és magánemberként is. Akkor hogy engedhetném a 15 éves gyerekeimet egy negyven fős osztályba, hatszor negyvenöt percre összezárva akkor, amikor naponta közel háromszázan halnak meg és több ezren fertőződnek s a lélegeztetőgépekről az emberek kilencven százaléka nem kerül le élve...?”

Kendőzetlenül hozzátette, hogy rövid posztjában nem a városvezető, inkább a mélységesen aggódó szülő nyilvánult meg. S miközben naponta hallani az aggasztó adatokat, mindeközben megnyitják hétfőn az iskolákat, „hát elmentek ti a fenébe” – fogalmazott. Rögtön hozzátette, hogy nem helyes, ha az ember indulatos, pláne a közösségi médiában, de ha a saját gyerekéről van szó, nehéz disztingválni. „Addig, amíg ilyen járványügyi adatok vannak, nem érdekel, hogy mit beszél Kásler, mit mond Maruzsa vagy a miniszterelnök, nem engedem iskolába a gyerekeimet. És ha ez lázítás, akkor inkább azon kellene elgondolkozni, hogy miért kelt megütközést ma Magyarországon, ha egy közéleti szereplő ilyen véleményt fogalmaz meg. Bár Varga Judit másként értelmezheti, de szerintem egy normális európai jogállam demokráciájába ez bőven belefér.”

Hogy mit tehet mindennek az enyhítésére polgármesterként, arra gyakorlatilag nincs „jogosítványa”, mivel az állam által meghatározott előírások szerint működhetnek az iskolák. Egy hatékony lehetőség marad s ez a kommunikáció. Meg kell értetni az emberekkel, hogy például ha a tanítás előtt öt nappal egy pedagógus megkapja a Szputnyik-oltást, legfeljebb elrepülhet vele, de a védettsége nem alakul ki s ezért felelőtlenség a nyitás erőszakolása. „Nem ártana például a mostanában sokat idézett Karikó Katalin cikkeit elolvasni, amikből kiderül, hogy a kétszeri oltás is csak attól véd meg bennünket, hogy nagyon súlyos betegek legyünk vagy végzetesen kórházba kerüljünk. A betegséget ettől még elkaphatjuk és fertőzőek is lehetünk. Az iskolában összezárt gyerekek pedig védtelenül ülnek naphosszat. A jelen helyzetben a gyerek sorsáról felelősen a szülő dönthet s ez kizárólagos joga. Osztályt lehet ismételni – életet nem” – nyilatkozta a Hírklikknek Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere.