Előznek a kormánytagok az oltásnál
Nemcsak a lakosság, a kormány tagjainak oltása sem az előzetes tervek szerint történik – derül ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter utóbbi hetekben tett kijelentéseiből.
Február 11-én azt mondta, „a kormánytagok azután kaphatnak vakcinát, hogy lezárult a 60 évesnél idősebbek oltása, kivéve az ennél idősebb kormánytagokat”. A 60 évesnél idősebbek oltása még nem fejeződött be, ezt csütörtökön maga Gulyás is elismerte, a miniszter mégis megerősítette: a múlt héten elkezdődött a kormánytagok oltása, ő maga például Szputnyik V vakcinát kapott. Orbán Viktor kormányfőt már február végén beoltották. Vagyis bár az ígérték, hogy a 60 évesnél fiatalabb kormánytagok csak a 60 év felettiek beoltása után kapnak vakcinát, ez mégsem így történt.
A Népszava megkereste a Miniszterelnökséget és az operatív törzset is, hogy miért nem tartották magukat eredeti tervükhöz – eddig nem kaptak választ. Ugyanakkor Müller Cecília országos tiszti főorvos február végén az mondta: Orbán Viktornak azért ajánlotta a mielőbbi oltást, hogy példát mutathasson a lakosságnak. A kormánytagok védelmét pedig azért tartotta elengedhetetlennek, hogy az ország meg tudjon küzdeni a harmadik hullámmal. Mindez viszont felveti a kérdést, hogy minderre miért nem gondoltak két héttel korábban, amikor a kormánytagok oltási rendjéről beszélt Gulyás Gergely – akkor már ráadásul a harmadik hullám és az alacsony oltási hajlandóság sem okozhatott meglepetést.
A járvány elleni küzdelem egyre élesebb, a fertőzés terjedése ugyanis még mindig felívelő ágban van, miközben a kórházi ellátás teljesítőképessége határa felé közelít. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) még tavaly tavasszal elkészített egy 32 oldalas etikai ajánlást, amely azt segíti felmérni, melyik betegnek jobbak az életkilátásai, ha nincsenek meg valamennyi súlyos állapotban lévő ápolt ellátásának feltételei. Bár már vannak kórházak, amelyekben kénytelenek használni az irányelveket – ez Hegedüs Zsoltnak, a MOK etikai kollégiuma vezetőjének RTL-nek adott nyilatkozatából derült ki –, Falus Ferenc korábbi tiszti főorvos szerint a legtöbb fekvőbeteg-intézményben még nem érkezett el ez a kritikus pont. Falus a Népszavának kifejtette, az ilyen kiélezett helyzeteket ma még a betegek átirányításával többnyire el lehet kerülni, mert a mentőszolgálat tudja, hol van szabad kapacitás.
Közölte, akkor lesz baj, ha olyan gyorsan telnek meg a Covid-osztályok, hogy nem lesz idő a kapacitás jelentésére, így mire a 30 kilométerre lévő váci kórházba ér a mentő egy újpesti beteggel, már ott sem lesz hely. Falus Ferenc hangsúlyozta, a legfontosabb adat nem hozzáférhető, nem látjuk tisztán, hogy hány intenzíves ágy működik az országban, ennek mekkora hányada szabad. – Nem lehet tudni, hogy hol kritikus a helyzet, a kórházi vezetőknek ugyanis hónapokkal ezelőtt megtiltották az adatok kiadását, központi nyilvános adatbázis pedig nincs – mondta a volt tiszti főorvos, aki szerint arról sincs információ, hogy elérte-e az intenzívkapacitás az ígért kétezer ágyat, vagy ha nem, mennyit sikerült javítani az eredetileg 1100 ágyas ellátottságon.
A Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság tavaly novemberben tartott online konferenciát a járványhelyzetben alkalmazható megoldásokról; akkor ötezer beteg volt kórházban a koronavírus szövődményei miatt, és 378-an szorultak gépi lélegeztetésre, amit a szakemberek már akkor kritikus telítettségnek mondtak. Ehhez képest most a járvány harmadik hullámának még mindig a felfutó ágában vagyunk, a tegnap reggeli adatok szerint 8718 ember szorult kórházi kezelésre, 949-en pedig lélegeztetőgépre, miközben egyetlen nap alatt több mint kilencezer új beteget regisztráltak, és 130 volt a vírus áldozatainak napi száma.
