Elszaporodtak Magyarországon a toportyánok, sok bajt okozhatnak
A Magyarországon őshonosként számon tartott aranysakál (más nevein nádi farkas, toportyán vagy csivasz) a múlt század közepén pusztult ki, majd a nyolcvanas években tért vissza és olyannyira elszaporodott, hogy most 25-40 ezer közé teszi az állomány nagyságát Horváth Mihály, a SEFAG Zrt. Lábodi Vadászerdészetének igazgatója, akit az aranysakál vadászatának ismert hazai szakértőjeként tartanak számon – idézte az atadhir.hu összefoglalóját a 24.hu.
A szakember elmondta, az állat intenzív terjedését a tulajdonságai magyarázzák, hiszen egy 11-15 kilós ragadozóról van szó, tehát kétszer akkora, mint egy róka. Fennmaradását a táplálékok iránti igénytelenségének és az átlagosan hét-nyolc körüli szaporulatának köszönheti amellett, hogy természetes ellensége nincs idehaza. Vagyis beavatkozásra van szükség, szabályozni kell az állományát.
Mint fogalmazott, a baj az, hogy az óvatossága miatt a legtöbb helyen csak akkor szembesülnek a tömeges jelenlétével és a kártételével, amikor az őz eltűnik a területről, vagy akkor, amikor száz dámtehén mellett, július végén egyetlen borjút sem lehet már látni.
Hazánkban egyébként Somogy és Baranya megye a „legfertőzöttebb”, amit az éves sakálelejtési adatok is alátámasztanak. Magyarországon minden negyedik sakált Somogyban lőtték 2020-ban.