Eltűnhetnek a szélerőművek Magyarországról
A szélenergia egyre nagyobb szerepet kap a globális villamosenergia-ellátásban. Világszerte egymás után épülnek a tengeri és szárazföldi szélfarmok. Magyarországon azonban az elmúlt években parkolópályára került a szélenergia, és úgy tűnik, a kormány hosszú távon sem számol ezzel a tiszta energiaforrással.
A lassan mögöttünk hagyott évtizedben Magyarország gyakorlatilag teljesen kimaradt a világszinten tapasztalható szélerőmű-építési lázból. Az utolsó magyarországi szélerőművek építése, 2010-2011 óta a globálisan telepített teljes szélerőmű kapacitás körülbelül megháromszorozódott. Tavaly év végén megközelítette a 600 GW-ot, amelynek közel 10 százaléka 2018-ban épült meg – írja a Portfolio.
Európa világszinten is élen jár a folyamatban, a trendet pedig az előbb-utóbb várhatóan a – például Magyarország ellenállása dacára – mégis elfogadandó, a klímaváltozás elleni erőfeszítést szolgáló 2050-es nettó nulla szén-dioxid-kibocsátási cél még meg is gyorsíthatja.
Bár Magyarország nem tartozik a legszelesebb európai országok közé, ezzel együtt, itthon is jelentős szélerőmű kapacitás lenne gazdaságosan telepíthető és működtethető. Jelenleg összesen körülbelül 330 MW a magyarországi szélerőművi kapacitás, a legutolsó szélerőmű azonban a 2010-es évek elején épült itthon. Azóta ilyen célú beruházás nem kapott engedélyt, illetve a szabályozási környezetet úgy alakították át, hogy annak feltételeit gyakorlatilag lehetetlen teljesíteni, hiszen szélerőmű lakott terület határához legközelebb 12 kilométerre építhető.
Az állami MVM csoporthoz tartozó Mavir (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító) 2008-ban publikált tanulmányában úgy találta, hogy bizonyos feltételek teljesülésével lehetséges lenne 740 MW szélerőmű kapacitás telepítése Magyarországon. Az azóta eltelt több mint tíz évben azonban mind a szélturbinák, mind a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságát elősegítő technológiák hatalmasat fejlődtek. A turbinák a korábbiaknál jóval alacsonyabb sebességű szélből is képesek energiát kinyerni, a villamosenergia-rendszerbe pedig – a fejlesztéseknek köszönhetően – a korábbiaknál sokkal nagyobb, nehezen szabályozható, megújuló energia-kapacitást lehet integrálni.
A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) 2019 februárjában publikált tanulmánya a hazai nagykereskedelmi villamosenergia-piac és ellátásbiztonság 2030-ig várható alakulását modellezi, illetve elemzi különböző erőművi forgatókönyvek mentén. Eszerint 2030-ra a hazai elméleti potenciált és más szempontokat is figyelembe véve, 2030-ra Magyarországon akár 1500-2500 MW-ra is emelkedhetne a beépített szélerőmű kapacitás.
A REKK tanulmánya az Innovációs és Technológia Minisztérium (ITM) megbízásából készült, amelynek Energiaügyekért és Klímapolitikáért Felelős Államtitkársága a Magyarország 2030-ig terjedő energiapolitikáját elvileg alapjaiban meghatározó Nemzeti Energia- és Klímatervet (NEKT) is készíti. Az előzetes verzió ez év elején született meg, a végleges tervet pedig 2019 végéig kellene megalkotni. A REKK tanulmányában szereplő beruházás-intenzív forgatókönyv gyakorlatilag megegyezik a NEKT első változatában szereplő kapacitástervvel.
Ám a NEKT első verziója nem számol új szélerőművi kapacitásokkal, sőt, a jelenleg üzemelők bezárását feltételezi. A szélerőművek élettartam hosszabbítása sincs napirenden, így a kormány előzetes terve szerint, 2025-re 98,7, 2027-re 50 Mw-ra olvad, 2030-ra pedig teljesen eltűnik Magyarországról a szélenergia kapacitás.
