Elutasíthatják a magyar biztos-jelöltet, így tovább késhet az új Bizottság megalakulása

Nincs különösebben nagy jelentősége annak, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök egy héttel később ismerteti a biztosokhoz rendelt portfóliókat, hatásköröket, feladatokat – mondta Jávor Benedek. Szerinte az európai intézményekben eddig is arra számítottak, hogy októberben nem tudják lezárni az összes biztos parlamenti meghallgatását. Az Európai Parlament (EP) ugyanis egyesével hallgatja meg őket a szakbizottságokban, majd az egész Európai Bizottságot is meg kell majd szavaznia. Az új bizottság megalakulása tehát november végére vagy december elejére csúszik. Ez nem először fordul elő, hiszen 2014-ben már a Juncker-bizottság is csak decemberben tudta megkezdeni a munkát, bár novemberben hivatalba lépett, ahogyan von der Leyen első bizottsága is. Igazán nagy jelentősége vagy következménye nincsen, és az okai is inkább technikaiak, mint politikaiak.  

A Párbeszéd uniós szakértője emlékeztetett, hogy az elnök arra kérte az unió tagállamait, egy férfi és egy női biztost terjesszenek elő, de ennek egyedül Bulgária tett eleget. A bizottság elnöke ezután nyomást gyakorolt egyes tagállamokra, hogy más biztost vagy egy női biztost is jelöljenek.  Ezért például Szlovénia változtatott a kijelölt biztos személyén, de az ő jelölését még a szlovén parlamentnek is jóvá kell hagynia. Tehát leginkább technikai okai vannak a késlekedésnek. Ráadásul azért azt meg lehet fejteni, hogy a komoly feladatok kiké lesznek. Emellett kisebb-nagyobb változtatások még esedékesek lehetnek, de a legfontosabb funkciókat, pozíciókat, hatásköröket, feladatokat tekintve, már kialakult a kép. 

„Ezekhez képest nem várok lényegi, forradalmi változtatásokat a következő héten. Az persze önmagában igaz, Európának érdeke lenne, hogy az átmeneti időszak – amikor még nincs meg az új bizottság –, mielőbb véget érjen. Hiszen most egy nagyon intenzív geopolitikai időszakot élünk: például az ukrajnai háború feladatai, vagy a versenyképességi helyzet javítása mind napirenden vannak.  De a nagy képet tekintve, nem hoz „perdöntő” változásokat az egy hetes késlekedés” – fejtegette Jávor Benedek. 

A Draghi-jelentés és a bizottságban a nemek arányának alakulása befolyással lehetett a késlekedésre? – kérdeztük. A nemi arány szerepet játszik benne, hiszen emiatt van új szlovén biztos, de a Draghi-jelentésnek nem volt hatása a késlekedésre, mert annak lényegi megállapításait von der Leyen elnök már korábban is megismerte, nem kellett várnia annak publikációjára a biztosok portfóliójának összeállításához – válaszolta a szakember, majd hozzátette, azért a jelentésben foglaltak biztosan befolyásolták az elnök asszonyt. Látszik, hogy a versenyképesség javítására égető szüksége van Európának, de ez nem egy egyszerű gazdaságtechnikai kérdés. Az intézményrendszer reformját is igényli például az Európai Tanácsban – a vétójog minimálisra szorításával, de összefügg a zöld átállással, a szociális pillér megvalósításával is, tehát átfogóan javítani szükséges a versenyképességet. Ehhez kell von der Leyennek kialakítania egy jól működő bizottsági struktúrát és hatáskör elosztást, ami Jávor szerint nagy vonalakban már meg is történt.

Lehet ennek a kis késlekedésnek bármilyen hatása a soros magyar elnökségre? –kérdeztük. „A magyar elnökség amúgy is egy Patyomkin-elnökség. Már a kezdete előtt többen arra készültek, hogy a magyar elnökség nem lesz problémamentes. Ezért több projektet lezártak még a belga elnökség alatt, amit nem tudtak, annak jó részét elhalasztották a következő, a lengyel soros elnökség idejére. A magyar elnökség kezdete ráadásul olyan botrányosnak bizonyult, hogy mindenki leírta a magyar elnökséget. Úgy döntöttek, hogy semminek sem szabad történnie a magyar elnökség ideje alatt, kvázi az uniós intézmények és a tagállamok sem veszik komolyan, szabotálják” – mutatott rá a kialakult helyzetre az uniós szakértő. 

Az uniós szakértő megjegyezte: a biztosok parlamenti meghallgatásánál az is előfordulhat, hogy a portfóliókon változtatnak, ahogyan azt tették Navracsics Tibor esetében is. A meghallgatáskor felmerült aggályok miatt ugyanis kicsit szűkítették az ő hatáskörét. Az Európai Parlament azonban nem szokott érdemben hozzányúlni a biztosok feladatköreihez, arra viszont lehet számítani, hogy nem minden biztos kap zöld utat. Például jelenleg mindenki arra számít, hogy Várhelyi Olivér is fennakad a rostán. Várhelyi ötéves munkájának parlamenti értékelése rendkívül negatív – emlékeztetett Jávor Benedek. 

Őt Orbán Viktor kinyújtott jobbkezének és részben orosz ügynöknek tekintik, akinek voltak személyesen is konfliktusai az EP-vel. „Csodaszámba menne, ha Várhelyit nem utasítaná vissza az EP, ami szintén tovább tolja az új EB megalakulását, hiszen új magyar biztost kell majd jelölni, akit szintén meg kell majd hallgatnia a parlamentnek. Hogy lesz-e rajta kívül más biztos, aki szintén nem megy át a parlamenten, azt most nem lehet tudni. Helyette Győri Enikő az, akivel az EB számol, talán őt tudja Magyarország elfogadtatni, de csak úgy, hogy várhatóan rendkívül súlytalan és gyenge hatáskört és portfoliót fog kapni” – fejtette ki Jávor Benedek.