EP-választás: vesztesek és nyertesek
A mostani EP választás nem az európai tematikáról, hanem a nemzeti és regionális küzdelmek sorozatáról szólt – állapítja meg a Politico, amely csokorba gyűjtötte a nyerteseket és a veszteseket. Összegzésképpen: a főbb pártok teret vesztettek, viszont jó napjuk volt az euroszkeptikusoknak és a zöldeknek. Az euroszkeptikusok térnyerésének a leglátványosabb jele Magyarország, ahol Orbán Fidesze abszolút többséget szerzett, kérdés 13 képviselője hol fog majd ülni. Ez ugyanis közvetve befolyásolhatja a Néppárt alkupozícióját.
Negyven évnyi folyamatos csökkenési trend fordult meg az idén: jelentősen nőtt a szavazók száma a vasárnapi EP választáson. Ha minden igaz, és a végleges adatok megerősítik, akkor az arra jogosultak több mint az 50 százaléka el is ment szavazni, ha ez így lesz, „durroghatnak a pezsgők Brüsszelben” – írja a Politico.
A jobbközép Európai Néppárt 1989 óta először kapott kevesebbet, mint az összes szavazat 25 százaléka, a szociáldemokraták 20 százalék körül. Ez a legrosszabb eredmény azóta, hogy 1979-ben bevezették az EP-ben a közvetlen választási rendszert.
A nagy pártok számára Olaszország lehet a sebtapasz: a Demokrata Párt, lehagyva az 5 Csillag Mozgalmat a második legnagyobb erő lett, 19 mandátumot szerezve. Spanyolországban a szocialisták egyértelmű győzelmet arattak (18 képviselői hely). Görögországban a Néppárthoz tartozó Új Demokrácia 9 mandátumhoz jutott, meggyőzően legyűrve a Syrizát, amelynek miniszterelnöke júniusra nemzeti választást írt ki emiatt.
A nyerteseket sorolva a Politico Salvini szövetségét emeli ki, amely gyakorlatilag megduplázta mandátumainak számát a megszerzett 70-75 képviselői hellyel. Ám ezzel együtt messze nem került ahhoz közel, hogy domináljon az EP-ben. Ha szerencséjük lesz, akkor talán a testület negyedik legerősebb csoportosulása lehet. A liberális ALDE szintén nyert, 35 mandátummal szerzett többet, mint négy éve, elsősorban Emmanuel Macron mozgalmának köszönhetően, amely 100-105 helyhez jutott.
Megmutatkozott, hogy reális, de földrajzilag behatárolható és korlátozott a zöld mozgalmak előretörése. A zöld pártok végeztek a második-harmadik helyen Németországban, Franciaországban, Finnországban és Luxemburgban. Ugyanakkor nem nyertek zöldek Dél- és Kelet-Európában. Közép-Európában is csak két mandátumhoz jutottak, Ausztriában (ami azonban kevesebb, mint amennyit ott öt éve megszereztek). Ugyanakkor, miután az Egyesült Királyságban előretörtek, reális, hogy a Zöldek legyűrik Salviniékat.
Jó napjuk volt az euroszkeptikusoknak – ennek a leglátványosabb jele Magyarország, ahol Orbán Fidesze 53 százalékos eredményt ért el, s ezzel 13 mandátumhoz jutott. Magyarországon az euroszkeptikusok összesen 62 százalékot értek el – írja a lap. A Fidesznek most el kell döntenie, hogy visszafogottá válik-e és marad a Néppártban vagy kiszáll és csatlakozik az euroszkeptikusokhoz. Ez befolyásolhatja a Néppárt alkupozícióját az uniós vezetői tisztségek – köztük a bizottsági elnöki poszt – megszerzésében. Lengyelországban összesen 53 százalékot szereztek az euroszkeptikusok, s általában az EP-ben 235 mandátumhoz jutottak.
