ET biztos: emberi jogokat sért a brit törvényjavaslat az északír konfliktusról
Emberi jogokat sérthet az a brit törvényjavaslat, amely azt szorgalmazza, hogy senkinek nem kellene büntetőeljárással szembenéznie azok közül, akik 1969 és 1998 között részt vettek az észak-írországi konfliktushoz köthető atrocitásokban – írta Dunja Mijatovic, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa Brandon Lewis északír ügyekért felelős brit államtitkárhoz címzett, pénteken közzétett levelében.
Mijatovic hozzátette: a brit kormány által ez év június közepén bemutatott tervezet akadályozná az áldozatokat az igazságos ítélethez való hozzáférésükben, mivel általános büntetlenséget vezetne be.
Ehelyett – húzta alá a biztos – az Egyesült Királyság kormányának arra kellene összpontosítania, hogy „mindkét félnek további késedelem nélkül igazságot szolgáltasson".
A javaslat elévülési időt vezet be a konfliktussal kapcsolatos valamennyi bűncselekményre vonatkozóan, és törvényi tilalmat szorgalmaz az észak-írországi rendőrség és a rendőrségi ombudsman által folytatott vizsgálatokra vonatkozóan. Emellett megszüntetne a büntető- és polgári jogi ügyekkel, valamint a nyomozásokkal kapcsolatos minden igazságszolgáltatási tevékenységet. Mijatovic szerint a tervezet nem áll összhangban az Egyesült Királyságnak az emberi jogok európai egyezményéből eredő kötelezettségeivel, miszerint hatékony vizsgálatokat kell lefolytatni az emberi jogok súlyos megsértésével kapcsolatos esetekben.
A biztos rámutatott, hogy a büntetlenség és az igazságszolgáltatás hiánya jelentős akadálya lehet a tartós béke és megbékélés elérésének, késleltetni fogják a továbblépést ezen a területen.
Mijatovic aggodalmát fejezi ki az áldozatközpontú megközelítés hiánya miatt is. Megjegyzi, hogy az igazságtételre való törekvés – egyebek között a nyomozások és büntetőeljárások révén – sok áldozat és családjuk múltjának feldolgozására tett erőfeszítéseiben központi szerepet játszik, és az a kilátás, hogy további késedelmekkel kell szembenézniük, lesújtó lenne számukra.
A három évtizedes, a britpárti, protestáns unionisták és az általuk elnyomott, függetlenségpárti katolikus írek közötti konfliktus a 1998-as nagypénteki egyezménnyel zárult le. Az Egyesült Királyságból való kiszakadásért küzdő Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) 2005-ben hagyott fel a fegyveres harccal. A konfliktusnak mindegy 3500 áldozata volt.