Euró itt, euró ott
Az euró övezethez tartozó pénzügyminiszterek és az Európai Központi Bank elnöke döntése alapján, a hét végén Horvátországot és Bulgáriát felvették az ERM II (Európai Árfolyam-mechanizmus) rendszerébe, amely az euró előszobájának felel meg, Mindkét állam két év múlva – 2023. januárjától – vezetheti be a közös európai valutát. Von der Leyen asszony (EB elnök) örömmel nyugtázta a hírt. „Az euró az európai egység, a jólét és a szolidaritás kézzelfogható szimbóluma. Ez a határozat elismeri a Bulgária és Horvátország által már végrehajtott fontos gazdasági reformokat, miközben megerősíti a közös európai valuta folyamatos vonzerejét.”
A két balkáni ország tehát határozott lépést tett a szorosabb kontinentális pénzügyi integráció irányába, holott jóval később csatlakoztak az Európai Unióhoz, mint Magyarország. Bulgária 2007. január 1., Horvátország 2013. július 1. óta tartozik a gazdasági, politikai és értékközösséghez. Magyarország több mint másfél évtizede lépett be a szövetségbe, de a közös fizetőeszköz bevezetésétől – Csehországgal és Lengyelországgal együtt – nagyon ódzkodik.
A magyarországi euró-ellenes harc vezéralakja Matolcsy György, aki folyamatosan sulykolja az „önálló pénzpolitika” fontosságát és rendíthetetlenül hárítja a közös fizetőeszköz magyarországi rendszerbe állítását. Szinte betegesen retteg a bevezetés gondolatától, minden megnyilvánulása ezt igazolja. „ Az euró-övezeti tagoknak lehetővé kell tenni a kilépést a következő évtizedekben, a maradóknak viszont egy valóban globális deviza létrehozásán kell munkálkodniuk.” – így Matolcsy. A bolgárok és a horvátok bizonyára nem olvasták Matolcsy intelmét, és inkább bejelentkeztek az egységes rendszerbe. Matolcsy nem az ország érdekeit tartja szem előtt, hanem szánalmas görccsel ragaszkodik intézményi hatalmához. Nem érdekli az MNB elnökét, hogy a 27 tagú Európai Unióban 2023-tól már 21 országban lesz rendszeresítve a nemzetközi valuta és már Románia is jelezte ez irányú érdekeltségét. Belátható időn belül – Ukrajnán és Szerbián kívül – valamennyi szomszédunk az euró-zóna tagja lesz.
Sajnos az sem lendíti előre a közös fizetőeszköz bevezetését, hogy hazánk pénzügyminisztere az unió egyik legígéretesebb, de befejezetlen kezdeményezésének tartja az eurót. Varga Mihály többször elmondta, hogy uniós tagságunkkal vállaltuk az euró bevezetését, és a kormány nem tett le az európai közös fizetőeszköz alkalmazásáról. Ezekkel a nyilatkozatokkal párhuzamosan, az MNB elnöke egy közös eurázsiai fizetőeszköz rendszeresítéséről álmodozik, amelynek realitása igen csekély. A fantaszta Matolcsy konzekvensen küzd az euró ellen, holott éppen az lenne az elsőrendű feladata, hogy segítse Magyarországot az euróra való átállásban. Az ábrándos (és néha nevetséges) bankelnök idén egyszer már súlyosan lejáratta magát, mikor is a krízis kitörése után, a 2020-ra két-három százalékos növekedést vizionált. Még az előjel sem stimmel, nemhogy a mérték! Tartok tőle, hogy az euró vonatkozásában is hazárdjátékot játszik.
A 2022-es kurzusváltásban érdekelt ellenzéki pártoknak ebben a kérdésben határozottan és egységesen kell fellépniük. A Demokratikus Koalíció, a Magyar Szocialista Párt, a Párbeszéd Magyarországért, a Jobbik és a Momentum Mozgalom több alkalommal jelezte, hogy egyértelműen pártolják a közös fizetőeszköz hazai bevezetését. Csak az LMP lóg ki a sorból. Szerinte „Magyarországnak jelenleg még nem érdemes csatlakoznia az euró-övezethez”. Sorsdöntő kérdésről van szó, amelyben a szövetségesek teljes egyetértésére van szükség. Remélem, hogy a bolgár és horvát döntés az LMP szkeptikusait is meggyőzi arról, hogy a következő parlamenti ciklusban Magyarországnak már az euró-zónában van a helye.
