Ez még nem jelent mandátumtöbbséget, de közel van hozzá

NVZS 2021. május 7. 08:47 2021. máj. 7. 08:47

„Mára egy enyhe ellenzéki vezetés lett a status quo, de ez a 3-4-5 százalékos sávban mozgó vezetés még nem jelent mandátumtöbbséget, ahhoz, hogy azt prognosztizálhassuk, stabil 5-6 százalékos vezetés kell” – mondta Pulai András, akit az általa irányított Publicus Intézet legfrissebb felmérése kapcsán kerestünk meg. Kétharmados ellenzéki győzelemre 14-15 százalékos vezetéstől lehet következtetni. Az előválasztás növeli az ellenzék támogatottságát, ugyanakkor ha teljesen online lenne, akkor a Fidesz azt meg tudná hekkelni. A kommunikációs téren amúgy is igyekszik majd belezavarni. Akárki nyeri a miniszterelnök-jelöltségi előválasztást, a szavazók mögé fognak állni.

A Publicus Intézet által ma közzétett legfrissebb közvéleménykutatás azt mutatja, hogy a legutóbbihoz képest csökkent a különbség a két „blokk” között, mégpedig az ellenzék kárára. Az április végén készített felmérés szerint a Fidesz támogatottsága az összes megkérdezettek körében 2 százalékpontot növekedve, 31 százalék. A DK összes megkérdezett körében mért támogatottsága változatlanul 8, a Jobbiké és az MSZP-Párbeszédé 7-7 százalék. A Momentumra az összes megkérdezett 5 százaléka szavazna most. Az intézet méri ezen kívül az úgynevezett „összefogás szavazók” attitűdjét is, azokét, akik kizárólag egy összefogott ellenzékre hajlandók szavazni, külön-külön egy-egy ellenzéki pártra nem. Ez már csak azért is izgalmas, mert az ő arányuk az összes megkérdezett körében 7 százalék (a biztos szavazó, pártválasztók körében pedig 11 százalék).

Több kell a mandátumtöbbséghez...

Hogyan érdemes értékelni ezt az eredményt? Egyáltalán, mennyire törékeny ez az ellenzéki vezetés?  – kérdeztük Pulai Andrástól, aki szerint a 3-4-5 százalékos ellenzéki vezetés (ebben a sávban mozog a múlt év vége óta) az új stabil állapot a korábbihoz képest, amikor még a Fidesz vezetett ennyivel. Ez az enyhe ellenzéki vezetés az új státus quo, de arról szó nincs, hogy be lenne betonozva – szögezte le. Merthogy 1-2 hét alatt változhat, ahogy az utóbbi időben láthattunk is több ilyen változást.

„Ez azonban egy olyan vezetés, amivel az ellenzéknek szavazattöbbsége ugyan van, de mandátumtöbbsége – a választási rendszer Fidesz által okozott egynetlensége okán – nincs” – figyelmeztetett. Úgy látja, hogy egy stabil 5-6 százalékpontos vezetésnél lehet mandátumtöbbségről beszélni. A mandátumtöbbség 4 százalék körül billen át, de a hibahatárok, és egyebek miatt 5-6 százalékos vezetésnél beszélhetünk csak átbillenésről.

...pláne a kétharmados többséghez

Rákérdeztünk arra is, hogy mikortól lehet(ne) prognosztizálni egy kétharmados ellenzéki győzelmet? Más szóval, milyen arányban kell a felmérésben vezetni ahhoz, hogy reálisan lehessen erről beszélni? Pulai szerint mostanában nincs „lőtávon” belül belül a kétharmad, de potenciálisan benne lehet, ahhoz pedig 14-15 százalékos vezetés kellene. Igaz, akkor már nagyon sok múlik  az egyéni mandátumokon, mivel komolyan eltávolodhat a mandátumszám a szavazatszámtól olyan esetben például, amikor az ellenzékiek szétszóródnak az országban. „Kisebb különbséggel is lehet tehát kétharmad, ha több választókerületet nyer meg az ellenzék. De akkor már nagyon nehéz mandátumbecslést adni” – tisztázta.

A Fidesz, ha teheti, meg fogja hekkelni az előválasztást

S hogy mennyiben szilárdíthatja meg az ellenzék pozícióit az előválasztás? „Tapasztalatból tudjuk, hogy az előválasztás az ellenzék irányába hajtja a figyelmet, és növeli is a támogatottságát” – válaszolta kérdésünkre a szakértő. Ezt persze a Fidesz is tudja – mondta, emlékeztetve arra, hogy 2018-ban a kormányzópártot még váratlanul érte az előválasztás, de most már készülni fog rá. Vannak jelek arra is, hogy már most is készülnek. S hogy mit fognak lépni? Elindulni Pulai szerint nem fog, elsősorban a kommunikációs térben próbálnak majd zavart kelteni, már most látszanak a próbálkozások.

„Belenyúlni az előválasztásba, elindulni, szavazókat odaküldeni a Fidesz nem fog, de ha megvalósul az online szavazás – ahogy egyes javaslatok tartalmazzák –, akkor azt a Fidesz meg fogja hekkelni” – szögezte le Pulai András. Aki szerint ezért úgy érdemes megrendezni az online szavazást, ahogy a 2018-as választásokon csinálták: először kellett egy megjelenéshez kötött bejelentkezés, ami után már lehetett online szavazni.

Eltökéltek az ellenzéki szavazók

Nincsenek-e arra utaló jelek a felmérésekben, hogy a miniszterelnök-jelölti előválasztás eredménye után lemorzsolódnak majd szavazók, ha olyan nyer, akinek az elutasítottsága jelentős? Ha mondjuk Dobrev Klára nyer, akkor nem áll-e fenn annak a veszélye, hogy a jobbikosok egy része nem fog az ellenzéki összefogásra szavazni? Vagy Márki-Zay Péterre hajlandók lesznek-e szavazni a baloldali érzelmű szavazók?  Pulai nem lát erre érdemi veszélyt, mint mondja, az ellenzéki választók elfogadták, hogy lehet olyan jelölt, aki nem minden pártnak a jelöltje – erről szól az előválasztás. „Ezen a szavazók és a nyilvánosság már a 2018-as önkormányzati választásokon is túlléptek, ugyanakkor a pártok egy része – jelesül az LMP és Jobbik – nem fogadta el” – mondta, felidézve akkori saját méréseiket, amelyek szerint a választáshoz közeledve már 98 százalékos átszavazási hajlandóság volt.