„Ezeket a költségeket egyetlenegy esetben sem ismerte el a magyar állam”

HírKlikk 2019. szeptember 14. 15:06 2019. szept. 14. 15:06

Azonnali cselekvésre szólította fel a kormányt a vidékfejlesztési források elvesztése ellen Harangozó Gábor, az MSZP agrárpolitikusa. Eddig ugyanis csak 450 milliárd forintot fizettek ki a teljes, 1350 milliárdos fejlesztési alapból, a hétéves uniós költségvetési ciklus pedig jövőre véget ér, a források bentragadhatnak.

„Ma még bele lehet nyúlni úgy a programba, hogy ne legyen iszonyatos forrásvesztés, de hogyha most nem cselekszik azonnal a kormány, akkor a vidékfejlesztési források jelentős részét elveszíthetjük – mondta szombati sajtótájékoztatóján az MSZP elnökségi tagja.

Felszólította a kormányt: azonnal számítsák ki, mennyi pénz maradt benn, erre pedig írjanak ki új pályázatokat gyorsított elbírálással és egyszerűsített pályázati feltételekkel.

„Ha már a felzárkózás elmaradt, legalább a forrásvesztést akadályozzuk meg” – mondta.

Amióta uniós forrásokat használunk, a vidék leszakadása nemhogy csökkent, de jelentősen nőtt. A magyar vidéken eddig mindössze „annyit sikerült tenni, hogy kifestettek néhány polgármesteri hivatalt, néhány templomot felújítottak”, de érdemi gazdaságfejlesztés vagy munkahelyteremtés sehol nem történt - jelentette ki.

S hogy miért ragadtak bent a források? Például azért, mert a vidékfejlesztési programok kiírása után több mint 30-szor módosították a pályázati kiírásokat. Meg azért is, mert az intézményrendszer folyamatos átalakítása miatt a döntések több mint 2 éven át húzódtak. A fejleszteni kívánó kisgazdálkodóknak két évük volt rá, hogy megvalósítsák programjaikat, de a minisztériumnak több mint két évébe telt a döntés!

Több mint 25 000 ilyen beruházó kérte a magyar államot, hogy változtathassa meg a pályázatát, és az időközben több mint 30%-kal megnövekedett költségeit ismerjék el.

„Ezeket a költségeket egyetlenegy esetben sem ismerte el a magyar állam” – jelentette ki Harangozó, hozzátéve: eközben a fideszes nagyberuházók mind megkapták a stadionépítések megemelkedett költségeit, és a dél-balatoni vasútberuházás költsége is azonnal megemelkedett 20 milliárd forinttal, ahogy Mészáros Lőrinc megkapta a beruházás lehetőségét.

Mindezt tetézve a magyar állam adókötelessé tette az elnyert pályázatokat. 10 millió forintos elnyert pályázati pénzből 900 000 forintot adóba kell fizetni. „Ez nonszensz, egyébként az uniós támogatási feltételekkel is szembemegy” – emelte ki Harangozó.

Így a magyar állam társfinanszírozási hozzájárulása az unióban kötelező 15% alá, 11,4%ra csökkent, „ami az uniós játékszabályoknak sem felel meg”. Megemlítette: a szomszédos Ausztriában 50%-ot biztosít társfinanszírozásként az állam ezekhez a pályázatokhoz.

Az érdemi beruházások és fejlesztések közben a fejlesztési központokba, a nagyvárosokba mentek, ennek következtében a vidék leszakadása jelentősen felgyorsult - mondta.

Az MSZP Somogy megyei elnökeként Somogy megyei példákat hozott: bár papíron a munkanélküliség alacsony a megyében, ennek csak az az oka, hogy egy Marcali nagyságú városnyi jól képzett, munkaképes ember vándorolt ki nyugatra dolgozni a megyéből.

A Balaton, amely a megye húzóereje lehetne, szakképzett munkaerő és beruházók híján „működőképessége határára került”.

A mezőgazdaságban pedig „iszonyatos birtokkoncentráció van és a kicsik (…) kiszorulnak a fejlesztésekből”, mert az állami földeket kiárusították, azokat és a tönkrement kisgazdálkodók földjeit is rendre Fidesz-közeli oligarchák és külföldiek vásárolják föl.