Farkas Flórián botránya ráégett a Fideszre
„Az EU-elnökségünk idején Magyarország fogadtatta el az első uniós roma keretstratégiát, a mai napig erre épül minden európai romaügyi intézkedés” – nyugtázta az emberi erőforrások volt minisztere, a pártpolitikától időközben visszavonult, református püspökké választott Balog Zoltán.
A Népszava szerint ha a programok mennyisége lenne a siker mércéje, akkor a magyarországi romák régóta paradicsomi állapotok között élnének. Csakhogy valami mindig hiányzott: hol a valódi politikai akarat, hol a pénz, hol a hozzáértés. Esetleg mindhárom.
A lap szerint büszkélkedni a több mint tíz éve folyamatosan hatalmon lévő Fidesznek nincs oka. Az iskolák államosítása elméletileg szolgálhatta volna az esélyek kiegyenlítését és a mindenféle szempontból hátrányban lévő oktatási intézmények felzárkózását, de ez nem – legfeljebb csak elszórtan – történt meg.
A tankötelezettségi korhatár leszállításával a Fidesz kifejezetten káros, a szakmai érveket figyelmen kívül hagyó döntést hozott. Bár a gyöngyöspatai iskolában szegregált romák elhúzódó pereskedés után kárpótlást kaptak, a miniszterelnök és a kormány a bírósági döntést a cigányok elleni hangulatkeltésre használta fel.
A „keresztény roma szakkollégiumi hálózat” létrehozása a jó lépések közé tartozik, ám azok az iskolák, amelyeket Iványi Gábor egyháza jórészt rászoruló roma diákok számára működtet, az anyagi kivéreztetés állapotában vannak.
Nincs jele annak, hogy csökkent volna a távolság a többségi társadalom és a cigányság foglalkoztatási helyzete között. Minimum véleményes, hogy a munkaerőpiacon való elhelyezkedés elősegítésének jó eszköze volt-e a közmunka rendszere.
A romák kulturális autonómiájához szükséges intézmények számát a Fidesz nem gyarapította, hanem a meglévő keveset is elsorvasztotta. „Több mint tíz éve nincs roma kulturális élet a fővárosban, a botrány mértéke égbekiáltó!” – írták roma művészek tavaly nyáron közzétett kiáltványukban. Általánosságban is igaz, hogy a Fidesz igyekszik ellehetetleníteni a tőle független szervezeteket: nem jelent kivételt a roma önszerveződés sem.
A Fideszhez kötődik az önálló kisebbségi ombudsman intézményének megszüntetése, vagy az Egyenlő Bánásmód Hatóság felszámolása is. Bizakodásra ad okot az a program, amely az ország legszegényebb településein indult (vagy indul a jövőben) Vecsei Miklós társadalmi felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke vezetésével, ám ennek kifutására még jó néhány évet várni kell.
A Népszava szerint a közvélemény számára Farkas Flórián ügye az, ami leginkább jellemzi a kormány romapolitikáját. Farkas Flórián a Fidesz parlamenti képviselője, a Lungo Drom vezetője, az Országos Roma Önkormányzat volt elnöke, akit a kormányfő korábban még miniszterelnöki biztosnak is kinevezett. Farkas Flórián volt a vezetője az elhíresült Híd a munka világába foglalkoztatási programnak, amelyet milliárdos visszaélések gyanúja vesz körül (a nyomozás még mindig nem zárult le). A Híd a munka világába lett a mintapéldája annak, hogyan tűnnek el a roma felzárkóztatásra szánt pénzek.
A botrány ráégett a Fideszre, a kormánypárt mégsem engedte el Farkas Flórián kezét. Csupán elzárta a nyilvánosságtól. A Lungo Drom úgy működik, mint egy titkos szervezet. A Fidesz oldalán a Lungo Drom ma is a szövetségesek között szerepel, honlapja azonban nincs.
A lap úgy véli, Sztojka Attila kormánybiztosi kinevezésében az is szerepet játszhatott, hogy a Fidesz próbál új arcokat keresni a lejáratódott Farkas Flórián helyett.