Farkasházy: a néző az utolsó szempont a mai magyar futballban

Nagy András 2017. október 12. 08:21 2017. okt. 12. 08:21

Orbán Viktor azt mondta, a stadionok nem a játékosokért, a nézőknek épülnek. Ehhez képest alig találkozni velük a lelátókon. A magyar futballt évtizedek óta a legmélyebb bugyraiba is töretlen lelkesedéssel követő Farkasházy Tivadar keserű humorral beszél az okokról, és arról, hogy migránsok nélkül nem lesz jó focink.

10 meccs, 13 pont. Oda-vissza zakó a portugáloktól, vereség Andorrában, egy ötös Svájctól, kínkeserves győzelem Feröer ellen, modern támadójátékot nyomokban tartalmazó focival - tegyük hozzá. De meglett a csoport harmadik helye. Ennek ellenére hangosan fütyülve tüntettek a szurkolók a meccs után.

Nagyon bíztatónak érzem a fütyülést, elsősorban azért, mert jelzi, hogy a szurkolók a válogatott mérkőzésein még kint vannak. Én járok ki NB1-es találkozókra is, de ritkán tudom megállapítani, hogy zárt kapus meccsen vagyok-e vagy sem, olyan kevesen vagyunk. Orbán Viktor mondta, hogy a stadionok nem a játékosokért, hanem a nézőknek épülnek. Ehhez képest alig találkozni nézőkkel a lelátókon.

Ön szerint mik a fő okok?

A német Transfermarkt adatai szerint a 350 ezres Izlandon kétszer annyit ér a legdrágább futballista, mint nálunk az egész az egész válogatott keret. Továbbá, ha azt nézzük, hogy hosszú évek óta szinte az augusztust sem érik meg a csapataink a nemzetközi kupák selejtezőiben, illetve hogy a külföldön játszó magyar futballisták milyen csapatokban játszanak, vagyis nem játszanak, akkor azt látjuk, hogy a válogatott semmivel nem teljesít rosszabbul. Lehet, hogy egy másik edzővel valamivel sikeresebb lenne a nemzeti csapat, de látni kell, hogy hosszú ideje találomra választják ki a szövetségi kapitányokat, a kezdő Dárdaiba mondjuk pont beletrafáltak.

Azt komolyan mondta a minap az ATV-ben, hogy migránsok nélkül nem lesz jobb a magyar futball?

A tények ezt bizonyítják. Azok az országok, akiknek voltak gyarmataik: angolok, németek, hollandok, franciák vagy belgák, elég csak rájuk nézni, nem kell különösebb magyarázat arról, hogy a világ futballja az afrikai és a mediterrán országok felé megy. De vegyük Svájcot, ami eredetileg nem egy befogadó ország, a második világháborúban be se lehetett lépni oda, és most mikor kétszer találkoztunk velük, a 28 pályára lépő játékosukból 17 úgymond migráns volt. Dél-szudáni, koszovói, bosnyák, albán és ki tudja még milyen nemzetiségű, háborús országból befogadott futballisták alkotják a keretet. Szóval ez nem puszta politikai humor volt, ha nem importálunk, beszűkülünk és még jobban lemaradunk.

De ott van mondjuk az izlandi vagy a horvát válogatott, amiket a legkevésbé sem menekült vagy bevándorló gyökerű labdarúgók alkotnak, mégis ott lesznek, illetve jó eséllyel ott lesznek a vébén. Izland ráadásul a maga 350 ezer lakosával produkálta azt az egészen elképesztő bravúrt, hogy első helyen jutott ki a csoportjából.

A migránskérdéssel nem azt vetetettem föl, hogy mindenféle tucatlégiósokkal kellene feltölteni a magyar mezőnyt, hiszen a hazai fiatalok nyilvánvalóan elsősorban itthon kellene játéklehetőséghez jussanak. A Vasas meccseire például nem csak azért járok örömmel, mert az unokám is ott focizik, hanem mert bátran játszatják az U19-es vagy akár U17-es bajnokságokból kikerülő fiatalokat. Nyilvánvaló, hogy nem tudunk menő légiósokat vásárolni, ezért az utánpótlás-nevelésre kellene költeni a pénzt.

Más kérdés, hogy éppen a felcsúti akadémia neveltjei nem férnek be a Puskás Ferencről elnevezett klub első csapatába a sok légiós, meg öregedőben lévő válogatott játékostól...

Mondok még valamit: egy futballmeccs nem csak világszínvonalon lehet érdekes, ha a csapatok odateszik magukat és van egy-két ügyesebb játékos, aki felvállal egy-egy cselt, vagy látványosabb letámadást, már érdekes és közönségcsalogató lehet a játék. Még ebbe a mezőnybe is lehetne életet lehelni bátran cselező csatárokkal, felszabadult védőkkel és érdekesen nyilatkozó játékosokkal. Ehhez képest mindenki az eredményre megy és csak gázolja le a másikat, és azt látjuk, hogy a Videoton bevételeinek 1 százalékát teszi ki a jegyeladás, mert a nézők kiszolgálása sajnos az utolsó szempont a magyar futball jelenlegi rendszerében.

Hétfőn elhunyt az Aranycsapat utolsó legendája, Tóth II József is. Mit gondol, ennek az évszázadnak az ötvenes éveire lehet ismét egy olyan csapatunk, amely majd újra az évszázad mérkőzését játszhatja?

Nekem matematikus az alapvégzettségem, de hát ennek a valószínűsége, ahogy mi mondjuk, csak a harmadik tizedestől ad a nullától különböző számot, ugyanis egyre szélesebb a mezőny, már nem 12 csapatot kell megelőzni a világban, hanem lassan nyolcvanat. Értem tehát a kérdést, de nekünk most az ötöd osztályból a negyed osztályba kéne szívós munkával feljutni.

Valamelyik reggeli műsorban az is elhangzott, hogy nálunk focinál már csak az egészségügy rosszabb. Ön szerint melyik van rosszabb állapotban: a magyar futball vagy a magyar egészségügy?

Legyen döntetlen. Annyi a különbség, hogy a fociban sokkal több a pénz. Ezt egyébként az előző éjjel is megtapasztaltam, ugyanis egy sérül futballistát vittem be este nyolckor az ambuláns balesetire és éjfél lett, mire ellátták. Jóval többen voltunk, mint egy stadionban.

Nézzük a történések jó oldalát: a katalánok a minap nem nyilvánították függetlenné magukat, úgyhogy tőlük egyelőre még nem kell tartanunk. Igaz, ebben a sorozatban Koszovó megszerezte első pontját, és Gibraltár is betalált háromszor az ellenfelek kapujába, szóval...

Pár napja volt egy körkérdés, hogy milyen összetételű csoportból juthatnánk tovább, és úgy kezdődött, hogy Disneyland és Lakatlan-szigetek. Isten őrizz, hogy a flamandok és a vallonok is szétváljanak, mert ha minden nép függetlenedik, akkor aztán tényleg nagy bajban leszünk, bár Svájc valamelyik kantonját a huszonhat közül talán azért még megvernénk...