FAZ: Orbán meg akarja szerezni a budapesti repülőteret

HírKlikk 2020. november 4. 05:30 2020. nov. 4. 05:30

„Orbán meg akarja szerezni a budapesti repülőteret” címmel közölt terjedelmes cikket a konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung. A neten még nem olvasható írás szerzője szerint, a magyar kormány meg akarja vásárolni a repülőteret, és kevéssé érdekli, hogy a külföldi tulajdonosok nem akarják azt eladni. Ha a kormány kisajátítási törekvése sikerrel jár, az fatális jelzés lenne a külföldi befektetőknek, akik egészen bizonyosan újra át fogják gondolni a befektetéseiket” –  idézett a cikk egy, a légi forgalomban tevékenykedő tapasztalt befektetőt.

Jellinek Dániel a repülőtér tulajdonosainak írt levelében nemigen pazarol időt és helyet az udvariassági formulákra, hanem mindjárt az elő mondatban közli, hogy érdekelt a repülőtér megvásárlásában egy „kompetens és tapasztalt konzorcium keretében”, amelyben a magyar állam, a MOL, és a saját – amerikai résztulajdonú – Indotek ingatlancsoportja vesz részt. Jellineket nem zavarja, hogy a tulajdonosok a Palkovics László miniszterrel folytatott első beszélgetésen visszautasították az ajánlatot. 

Az Orbán Viktor vezette magyar kormány már régen vissza akarja szerezni a budapesti Liszt Ferenc repülőteret. A magyar sajtóban erről sok minden olvasható azokról a politikusokról, akik vissza akarják csinálni a 2005-ben végrehajtott privatizációt. Orbán Viktortól például azt idézik, hogy „ha csak egyetlen százalékos esély van, élni fogunk vele”.  

Az Avi-Alliance többségi tulajdonosa, valamint szingapúri és kanadai pénzügyi befektetők meg akarják tartani a repülőteret, legjobb esetben 2080-ig. Addig érvényes a két lépésben, 2007-ben és 2011-ben átvett üzemeltetési licenc. Az eladás nem került szóba, és nem is mérlegelték – állt abban a levélben, amelyet a kéretlen ajánlattevőknek írtak válaszként, és amely a FAZ rendelkezésére áll. A levelet Patrick Charbonneau, az Avi-Alliance mögött álló kanadai PSP nyugdíjalap menedzsere írta alá. Az üzemeltető társaságnak tulajdonrészei vannak repülőterekben Athénban, Budapesten, Düsseldorfban, Hamburgban és Saint Juanban is. 

A légi közlekedési szektorban és az európai befektetési környezetben egészen egyedülálló folyamat lenne, ha Orbán embereinek sikerülne megvalósítani szándékukat. „Egy repülőtér minden ország számára fontos arculati tényező. Ha a kormány kisajátítási törekvése sikerrel jár, az fatális jelzés lenne a külföldi befektetőknek, akik egészen bizonyosan újra át fogják gondolni a befektetéseiket” –  idézett a cikk egy a légi forgalomban tevékenykedő tapasztalt befektetőt. Hozzátette: az utóbbi időben csak Európán kívül váltak ismertté olyan projektek, amelyek a helyi kormány törekvései miatt fulladtak kudarcba, de azokban az esetekben is három számjegyű milliárdos kártérítéseket fizettek. Az Avi-Alliance semmiképpen nem akar ilyen példákat követni, mert hosszú távú stratégiát követ – mondta a cég szóvivője. Hozzátette: 2008 óta 500 millió eurót fektettek a repülőtér korszerűsítésébe, kiépítésébe és fejlesztésébe, és a Liszt Ferenc repülőteret 2020-ban sorban a hetedik alkalommal választották Kelet-Európa legjobb repülőterévé. 

A szerző feltette a kérdést: vajon meddig lehet egy országban gazdaságilag sikeresen működni, ha a vállalatnak a kormány az ellenfele? 

Az Avi-Alliance és a magyar kormány közötti kapcsolat már korábban megromlott. Orbán pártjának emberei rendszeresen vádolták az üzemeltető vállalatot azzal, hogy nem elég gyors a fejlesztés, a szerviz gyatra, a vezetést le kellene cserélni. Ugyanakkor a magyar hatóságok kevés együttműködési készséget mutattak: például már az építkezés megkezdése után visszavontak egy parkolóház építésére vonatkozó engedélyt. Varga Mihály pénzügyminiszter júniusban közölte az üzemeltetővel, hogy elutasítja az EBRD koronavírus-alapjából 500 millió euró likviditási injekcióra vonatkozó kérelmet. 

Októberben hivatalosan bejelentették az egymilliárd eurós új, harmadik terminál építését. A pandémia kirobbanásáig a budapesti Kelet-Európa leggyorsabban fejlődő közepes méretű repülőterei között volt – írta a szerző, és ismertette a repülőtér gazdasági adatait. 

Korábban is voltak már kísérletek a repülőtér átvételére, de ezek kudarcba fulladtak. Idén azonban minden más: Budapesten is sok repülőgép áll, az üzemeltetők az utasok számának 90 százalékos csökkenésére számítanak. Befektetők ebben lehetőséget láthatnak a repülőtér olcsón történő megszerzésére, amire Jellinek utalt is levelében. Emellett sürgető hangot ütött meg: két hetet adott a tulajdonosoknak, hogy az érdeklődőkkel megvitassák a felkínált árat. Ha nem tudnak megállapodni, a két fél által közösen kiválasztott tanácsadó cégre bízzák az ár megállapítását, és a tanácsadó bevonásának költségeit az ajánlattevő konzorcium viseli – áll a levélben.

Korábban a kormány hárommilliárd euróban jelölte meg a repülőtér árát, és ez persze a koronavírus miatt kevesebb lenne. Az üzemeltetők köreiben azonban a gazdasági adatok alapján, mintegy 5-6 milliárdra teszik az árat, de ebben nem szerepelnek az esetleges adósságok. Charbonneau kitartóan hangoztatja, hogy a jelenlegi tulajdonosok továbbra is érdekeltek az üzemeltetésben, és „ha egyáltalán tárgyalások kezdődnek, akkor csakis gondos, nyitott és átlátható formában”. És akkor ebben az esetben a konzorcium először tárja fel pénzügyi lehetőségeit, és a repülőterek, vagy más infrastruktúra-projektekben szerezett tapasztalatait és sikerességét. 

Jellinek – aki a javasolt árról nem kíván nyilatkozni – nem veszi egészen komolyan az elutasítást. A lapnak elmondta, hogy a jelenlegi részvényesek már meg is bíztak egy tanácsadó céget az eladási folyamattal, „ami világosan jelzi, hogy szándékukban áll lépni”. Azzal kapcsolatban, hogy a magyar sajtó Orbán Viktorhoz való közelségéről ír, Jellinek kifejtette: „a konzorcium kizárólag profi szereplőkből áll, pártok nélkül, és az egyiknek van tapasztalata a repülőterek üzemeltetése terén”.

A szerző szerint köztudott, hogy az abszolút többséggel kormányzó miniszterelnök engedi az ismerősöket részt venni az állami megrendelésekben, nem csak az útépítésben és a médiában. A kormány csatasorba állított már tanácsadókat is, köztük Klaus Mangoldot, a Daimler igazgatósági tanácsi tagját, a Német Gazdaság Keleti Bizottságának volt elnökét.