Fény derülhet a pápa és a Vatikán viselkedésére

HírKlikk 2020. február 24. 18:32 2020. feb. 24. 18:32

A XII. Pius pápa pontifikátusáról szóló iratok levéltárának megnyitása részben változtatni fog a pápa megítélésén – idézte a Katholisch.de német katolikus portál Johan Ickx illetékes vatikáni levéltárost. Ickx elmondta: az ő képe máris megváltozott, és ez nem csupán a holokauszttal és a hadban álló felekhez való viszony kérdésköreivel áll kapcsolatban. 

Az egyházfői tisztséget 1939-1958 között betöltő XII. Piusz időszakára vonatkozó levéltári anyagok megnyitásáról VVI. Benedek pápa (2005-2013) döntött, a Vatikán levéltárosai kilenc éven át dolgozták fel az anyagot, hogy kutathatóvá tegyék. Ferenc pápa egy éve közölte, hogy az idén március 2-án kell megnyitni a levéltárat: ekkor lesz 80 éve annak, hogy Eugenio Pacellit pápává választották. 

Az anyag több mint kétmillió iratköteget tesz ki, ezek közül mostanra 1,2 milliót digitalizáltak és láttak el keresőszavakkal. Ezek között van a háború éveiben a Vatikán és a berlini nunciatúra, valamint a Szent Széknél és a Vatikánban akkreditált német nagykövet közötti levelezés is. 

Tekintettel az anyag közelgő hozzáférhető tételére Hubert Wolf münsteri egyháztörténész javasolta, hogy függesszék fel a XII. Piusz szentté avatását célzó, 1965-ben megkezdett eljárást arra az időre, amíg a kutatók alaposan ki tudják értékelni a most nyilvánossá teendő dokumentumokat. Wolf, aki jelentős részt vállalt az iratanyag feldolgozásában, leszögezte: „Ezt megköveteli a zsidó testvéreink iránti tisztelet”. Ickx levéltáros szerint meglepetések várhatók az anyag feldolgozásától, és minél kevésbé ismeri valaki a Szent Szék háborús években folytatott tevékenységét, annál nagyobb lesz a meglepetés. 

XII. Piusz pápát a történészek azzal vádolják, hogy nem eléggé emelte fel a szavát a zsidóüldözések ellen. Ickx szerint egészen bizonyosan új ismertek várhatók a pápa Benito Mussolini faji törvényeivel kapcsolatos esetleges tiltakozásait illetően, vagy a német megszállók által a római gettóban 1943. október 16-án végrehajtott razziájával kapcsolatban, amelynek során több mint ezer zsidót küldtek német haláltáborokba. 

Korábban előre közreadott dokumentum-részletekből tudható már, hogy a Vatikán tiltakozott Ernst von Weizsäcker akkori német nagykövetnél, miként az is, hogy a római kolostorok zsidókat bújtattak, de a történelemkép teljes tisztázáshoz legalább két éves alapos munkára van szükség. Például a levéltár megnyitása új fényt vethet a második világháború Csendes-óceáni térségben bekövetkezett végére is. Hamisnak bizonyul az az állítás, hogy Hirohito császár (1901-1989) a pápát kérte fel, hogy közvetítő szerepet vállaljon az amerikaiakkal. 

 
Forrás: Hírklikk