Fordulat a magyar külpolitikában: már az első héten szakított a Szijjártó-korszakkal Orbán Anita
Már az első hivatalban töltött héten látványosan eltért elődje külpolitikai gyakorlatától Orbán Anita külügyminiszter – erről beszélt Szent-Iványi István külpolitikai szakértő a Mélyvíz című műsorban. Az elemzés szerint a Tisza-kormány külpolitikájában nem pusztán hangnemváltás, hanem stratégiai irányváltás is zajlik: Magyarország ismét az európai fősodorhoz próbál közeledni, miközben új alapokra helyezné kapcsolatait Ukrajnával és Lengyelországgal is.
A szakértő szerint a különbség már az első konkrét ügyekben egyértelművé vált. Orbán Anita egyik első intézkedéseként bekérette az orosz nagykövetet, miután orosz dróntámadások értek Kárpátalja közelében fekvő területeket. Szent-Iványi emlékeztetett: hasonló incidensek korábban is történtek, mégsem reagált rájuk érdemben a korábbi kormány. Szijjártó Péter külügyminisztersége alatt – fogalmazott – a magyar diplomácia inkább kerülte az Oroszországgal szembeni nyílt konfliktust.
Most azonban más a helyzet. Orbán Anita világossá tette: Magyarország biztonsági kockázatnak tekinti a határ közelében végrehajtott orosz támadásokat, és magyarázatot követelt Moszkvától arra is, mikor kívánja befejezni az Ukrajna elleni agressziót. A szakértő szerint ez szimbolikus jelentőségű változás, mert a korábbi magyar kormány kommunikációja következetesen kerülte annak kimondását, hogy Oroszország az agresszor.
A beszélgetésben külön hangsúlyt kapott a magyar–ukrán viszony kérdése. Szent-Iványi szerint érdekes módon a Tisza-kormány több alapvető magyar érdekben nem tér el elődje álláspontjától: továbbra sem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, és továbbra is prioritásnak tekinti a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak rendezését. A különbség azonban a módszerben van. Míg az Orbán-kormány vétópolitikával és nyomásgyakorlással próbált eredményt elérni, addig az új kabinet tárgyalásokkal és kompromisszumkereséssel kívánja rendezni a konfliktusokat.
A szakértő szerint az előző stratégia súlyos károkat okozott az Ukrajnában élő magyar közösségnek. Felidézte: Magyarország megítélése a háború előtt még kedvező volt Ukrajnában, mára azonban Oroszország után a második legelutasítottabb országgá vált. Ez – mint fogalmazott – közvetlenül visszaütött a kárpátaljai magyarokra is.
A külpolitikai fordulat része a lengyel kapcsolatok újraépítése is. Magyar Péter és Orbán Anita háromnapos lengyelországi látogatásra indult, ahol Donald Tuskkal és Lech Wałęsával is találkoznak. Szent-Iványi szerint ez azért különösen jelentős, mert a magyar–lengyel politikai kapcsolatok a háború kezdete óta mélypontra kerültek.
A műsorban szóba kerültek azok a kiszivárgott telefonbeszélgetések is, amelyek Szijjártó Péter és Szergej Lavrov kapcsolatáról árulkodtak. A szakértő szerint ezekből egyértelműen látszott a magyar diplomácia alárendelt szerepe Moszkvával szemben. Különösen súlyosnak nevezte azokat a részleteket, amelyek szerint magyar belső információk és dokumentumok is orosz kézbe kerülhettek.
Szent-Iványi úgy véli, az új kormány vélhetően vizsgálni fogja az előző ciklus több külpolitikai és gazdasági ügyét, köztük a lélegeztetőgép-beszerzéseket vagy az orosz kapcsolatok egyes részleteit is. Szerinte a választók jelentős része éppen azért fordult el a Fidesztől, mert az elmúlt évek külpolitikája egyre inkább elszigetelte Magyarországot Európában.
A szakértő szerint most először látszik valódi esély arra, hogy Magyarország kilépjen abból a „páriaszerepből”, amelybe az elmúlt években sodródott az Európai Unión belül.
