Gazdasági és szociális jogok: A rabszolgatörvény visszalépés volt

N. Vadász Zsuzsa 2019. szeptember 16. 07:47 2019. szept. 16. 07:47

Mi történt a Sargentini-jelentés elfogadása óta? – 13.

Majdnem napra egy évvel azután, hogy az Európai Parlament elfogadta a magyarországi jogállamiságról szóló Sargentini-jelentést, aminek nyomán elindult a Magyarország elleni 7. cikkely szerinti eljárás, naprendre tűzi egy jelenős unió testület a „magyar ügyet”. Szeptember 16-án meghallgatást tart az Általános Ügyek Tanácsa, amely rendre az Európai Tanács ülését készíti elő. A Sargentini-jelentés azt mondta ki, hogy rendszerszintű problémák vannak Magyarországon a jogállamisággal, az uniós értékek tiszteletben tartásával. 12 pontba gyűjtötte össze, miben és hogyan sérti az Orbán-kormány az EU alapszerződését és veszi semmibe alapértékeit. Eltelt egy év: történt-e előrelépés a bírált területeken? Vagy inkább ellenkezőleg, még tovább súlyosbodott a helyzet? Sorozatunkban szakértők bevonásával erre keressük a választ.


A Sargentini-jelentés elfogadása óta hatályba lépett rabszolgatörvény visszalépés volt a korábbi munkavállalói jogokat illetően – így elmondható, hogy tovább romlott a munkavállalók helyzete Magyarországon – állapította meg Kiss Ambrus, a Policy Agenda ügyvezetője. A kormányzat nem törődik túlságosan sokat a szegénységgel és a felzárkóztatással. Arra kértük, vonjon gyorsmérleget a gazdasági és szociális jogokkal kapcsolatos magyarországi történések elmúlt egy évéről.

A rabszolgatörvénytől eltekintve egyéb jogszabályváltozások a gazdasági és szociális jogokat érintő területen nem voltak, tehát elmondható, hogy jogi szinten nem volt változás. Miként az is kimondható, hogy  a rabszolgatörvény – bármekkora hullámokat is keltett idehaza –   nem ment szembe a közösségi joggal. „Nem véletlen, hogy nem is lett belőle kötelezettségszegési eljárás az Európai Bizottságban” – mondta Kiss Ambrus.

Habár jogszabályi szinten nem voltak – egy kivétellel tehát – változások, ez nem jelenti azt, hogy ne romlott volna tovább a helyzet – derül ki a szakértő szavaiból. Példaként említette, hogy a szegénység kezelésében, a kilakoltatások területén vannak olyan lépések, amelyek ebbe az irányba hatnak. Mert hiába végzik mondjuk az önkormányzatok ezeket a kilakoltatásokat, rendre nem hosszabbítják meg a moratóriumokat, s a kilakoltatások egyre csak folytatódnak. „Valószínűleg azonban ezzel sem áll egyedül Magyarország” – mondta.

A Sargentini-jelentésben a szegénységgel kapcsolatosan megfogalmazott  bírálatok, állítások  kapcsán úgy vélekedett, hogy azok – mint általában a szegénységre vonatkoztatott megállapítások – nehezen megfoghatók.

A szegénység leginkább a romákat érinti – jegyezte meg, s az tény és való, hogy a kormányzat , az állam „nem sokat törődik az ugyancsak kemény diónak számító társadalmi felzárkóztatással”. A kérdés és a cselekvés ma Magyarországon kimerül a közmunkában. „A közmunka területén pedig csak annyi történik, hogy folyamatosan szűkítik a forrásokat” – mondta. (Megjegyzendő, hogy az arra szánt költségvetési pénzek az idén 20 százalékkal elmaradtak a megelőző évitől.)

Nem túl fényes a bizonyítvány

Magyarország viszonylag jól teljesít a szociális jogok európai pillérét támogató szociális eredménytábla számos mutatója tekintetében, de egyes területeken még maradtak kihívások – állapítja meg az Európai Bizottság idei Magyarország-jelentése. A foglalkoztatási és munkanélküliségi mutatók hasonlóak az uniós átlaghoz, az egyenlőtlenségek pedig alacsonyabbak, mint számos más tagállamban. A szociális juttatások alacsony szintje mellett a szociális transzferek hatása terén elért jó eredmény a szülői szabadság tekintetében biztosított nagyvonalú ellátásokkal magyarázható.
A pillér azon elve, amely szerint a hajléktalanok számára lakhatást és segítségnyújtást kell biztosítani, kimondja, hogy a hajléktalanok számára megfelelő elszállásolást és szolgáltatásokat kell nyújtani társadalmi befogadásuk előmozdítása érdekében. A magyar alkotmány közelmúltbeli, a hajléktalanság betiltását célzó módosítása kísérletet tesz a hajléktalanság problémájának kezelésére, a kiváltó okokkal azonban nem foglalkozik. További lépésekre van szükség a szociális lakhatás és a társadalmi befogadást célzó egyéb intézkedések terén.

Ami a szegénységet illeti – Magyarországon még mindig minden ötödik állampolgár (19,6 %) a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség kockázatának van kitéve. A változás pedig nagyon lassú – állapítja meg a jelentés, amely azonban (mint a fentek is mutatják) több ponton ellentmondani látszik a Sargetini-jelentésben megfogalmazott bírálatoknak, s – tegyük hozzá – a magyar valóságban tapasztaltakkal.

Gazdasági és szociális jogokkal kapcsolatos megállapítások, bírálatok, javaslatok a Sargentini-jelentésben

  • Összeegyeztethetetlen és kegyetlen a hajléktalanság büntethetővé tétele (Alaptörvény 7. módosítása) a nemzetközi joggal
  • Ki kell vizsgálni azokat az ügyeket, amelyek alternatív megoldások nélküli kényszerkilakoltatásokról, és a család nehéz szociális-gazdasági helyzetére hivatkozva a gyermekek családjuktól való elszakításáról szólnak
  • Magyarország megsérti az Európai Szociális Chartát azzal, hogy
    • a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó szabályok nem védik az önfoglalkoztatókat és a háztartási alkalmazottakat;
    • a gyermekágyi halálozás elleni intézkedések nem elégségesek;
    • az öregségi nyugdíj és az álláskeresési járadék minimális összege nem megfelelő, az utóbbi maximális folyósítási időtartama túl rövid;
    • a rehabilitációs és rokkantsági ellátások minimális összege egyes esetekben nem megfelelő.
    • nincs kellően garantálva a munkavállalók fizetett szabadsághoz való joga
  • Sztrájkjog:
    • A közszolgálatban csak azok a szakszervezetek hirdethetnek sztrájkot, amelyek részesei a kormánnyal kötött megállapodásnak
    • Az érvényes sztrájk jogszerűséségről az államnak alárendelt munkaügyi bíróság határoz.
  • Szegénység
    • Ugyan csökkent a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya, ám még így is az uniós átlag felett van.
    • Alacsony a munkanélküli ellátás összege, a folyósítás ideje nagyon rövid
    • Javítani kell  a szociális segélyek és a munkanélküli-ellátások megfelelőségét, és ki kell terjeszteni a támogatottak körét.


ŰA nevezett 12 pont, és az eddig megjelent cikkek:

  1. Az alkotmányos és a választási rendszer működése
  2. Az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai
  3. A korrupció és az összeférhetetlenség
  4. A magánélet védelme és az adatvédelem
  5. A véleménynyilvánítás szabadsága
  6. A tudományos élet szabadsága
  7. A vallásszabadság
  8. Az egyesülési szabadság (azaz civilek)
  9. Az egyenlő bánásmódhoz való jog
  10. A kisebbségekhez tartozók – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem
  11. A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai
  12. Gazdasági és szociális jogok