Gazdasági és szociális jogok: A rabszolgatörvény visszalépés volt
Mi történt a Sargentini-jelentés elfogadása óta? – 13.
Majdnem napra egy évvel azután, hogy az Európai Parlament elfogadta a magyarországi jogállamiságról szóló Sargentini-jelentést, aminek nyomán elindult a Magyarország elleni 7. cikkely szerinti eljárás, naprendre tűzi egy jelenős unió testület a „magyar ügyet”. Szeptember 16-án meghallgatást tart az Általános Ügyek Tanácsa, amely rendre az Európai Tanács ülését készíti elő. A Sargentini-jelentés azt mondta ki, hogy rendszerszintű problémák vannak Magyarországon a jogállamisággal, az uniós értékek tiszteletben tartásával. 12 pontba gyűjtötte össze, miben és hogyan sérti az Orbán-kormány az EU alapszerződését és veszi semmibe alapértékeit. Eltelt egy év: történt-e előrelépés a bírált területeken? Vagy inkább ellenkezőleg, még tovább súlyosbodott a helyzet? Sorozatunkban szakértők bevonásával erre keressük a választ. |
A Sargentini-jelentés elfogadása óta hatályba lépett rabszolgatörvény visszalépés volt a korábbi munkavállalói jogokat illetően – így elmondható, hogy tovább romlott a munkavállalók helyzete Magyarországon – állapította meg Kiss Ambrus, a Policy Agenda ügyvezetője. A kormányzat nem törődik túlságosan sokat a szegénységgel és a felzárkóztatással. Arra kértük, vonjon gyorsmérleget a gazdasági és szociális jogokkal kapcsolatos magyarországi történések elmúlt egy évéről.
A rabszolgatörvénytől eltekintve egyéb jogszabályváltozások a gazdasági és szociális jogokat érintő területen nem voltak, tehát elmondható, hogy jogi szinten nem volt változás. Miként az is kimondható, hogy a rabszolgatörvény – bármekkora hullámokat is keltett idehaza – nem ment szembe a közösségi joggal. „Nem véletlen, hogy nem is lett belőle kötelezettségszegési eljárás az Európai Bizottságban” – mondta Kiss Ambrus.
Habár jogszabályi szinten nem voltak – egy kivétellel tehát – változások, ez nem jelenti azt, hogy ne romlott volna tovább a helyzet – derül ki a szakértő szavaiból. Példaként említette, hogy a szegénység kezelésében, a kilakoltatások területén vannak olyan lépések, amelyek ebbe az irányba hatnak. Mert hiába végzik mondjuk az önkormányzatok ezeket a kilakoltatásokat, rendre nem hosszabbítják meg a moratóriumokat, s a kilakoltatások egyre csak folytatódnak. „Valószínűleg azonban ezzel sem áll egyedül Magyarország” – mondta.
A Sargentini-jelentésben a szegénységgel kapcsolatosan megfogalmazott bírálatok, állítások kapcsán úgy vélekedett, hogy azok – mint általában a szegénységre vonatkoztatott megállapítások – nehezen megfoghatók.
A szegénység leginkább a romákat érinti – jegyezte meg, s az tény és való, hogy a kormányzat , az állam „nem sokat törődik az ugyancsak kemény diónak számító társadalmi felzárkóztatással”. A kérdés és a cselekvés ma Magyarországon kimerül a közmunkában. „A közmunka területén pedig csak annyi történik, hogy folyamatosan szűkítik a forrásokat” – mondta. (Megjegyzendő, hogy az arra szánt költségvetési pénzek az idén 20 százalékkal elmaradtak a megelőző évitől.)
Nem túl fényes a bizonyítvány
Magyarország viszonylag jól teljesít a szociális jogok európai pillérét támogató szociális eredménytábla számos mutatója tekintetében, de egyes területeken még maradtak kihívások – állapítja meg az Európai Bizottság idei Magyarország-jelentése. A foglalkoztatási és munkanélküliségi mutatók hasonlóak az uniós átlaghoz, az egyenlőtlenségek pedig alacsonyabbak, mint számos más tagállamban. A szociális juttatások alacsony szintje mellett a szociális transzferek hatása terén elért jó eredmény a szülői szabadság tekintetében biztosított nagyvonalú ellátásokkal magyarázható.
A pillér azon elve, amely szerint a hajléktalanok számára lakhatást és segítségnyújtást kell biztosítani, kimondja, hogy a hajléktalanok számára megfelelő elszállásolást és szolgáltatásokat kell nyújtani társadalmi befogadásuk előmozdítása érdekében. A magyar alkotmány közelmúltbeli, a hajléktalanság betiltását célzó módosítása kísérletet tesz a hajléktalanság problémájának kezelésére, a kiváltó okokkal azonban nem foglalkozik. További lépésekre van szükség a szociális lakhatás és a társadalmi befogadást célzó egyéb intézkedések terén.
Ami a szegénységet illeti – Magyarországon még mindig minden ötödik állampolgár (19,6 %) a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség kockázatának van kitéve. A változás pedig nagyon lassú – állapítja meg a jelentés, amely azonban (mint a fentek is mutatják) több ponton ellentmondani látszik a Sargetini-jelentésben megfogalmazott bírálatoknak, s – tegyük hozzá – a magyar valóságban tapasztaltakkal.
Gazdasági és szociális jogokkal kapcsolatos megállapítások, bírálatok, javaslatok a Sargentini-jelentésben
- Összeegyeztethetetlen és kegyetlen a hajléktalanság büntethetővé tétele (Alaptörvény 7. módosítása) a nemzetközi joggal
- Ki kell vizsgálni azokat az ügyeket, amelyek alternatív megoldások nélküli kényszerkilakoltatásokról, és a család nehéz szociális-gazdasági helyzetére hivatkozva a gyermekek családjuktól való elszakításáról szólnak
- Magyarország megsérti az Európai Szociális Chartát azzal, hogy
- a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó szabályok nem védik az önfoglalkoztatókat és a háztartási alkalmazottakat;
- a gyermekágyi halálozás elleni intézkedések nem elégségesek;
- az öregségi nyugdíj és az álláskeresési járadék minimális összege nem megfelelő, az utóbbi maximális folyósítási időtartama túl rövid;
- a rehabilitációs és rokkantsági ellátások minimális összege egyes esetekben nem megfelelő.
- nincs kellően garantálva a munkavállalók fizetett szabadsághoz való joga
- Sztrájkjog:
- A közszolgálatban csak azok a szakszervezetek hirdethetnek sztrájkot, amelyek részesei a kormánnyal kötött megállapodásnak
- Az érvényes sztrájk jogszerűséségről az államnak alárendelt munkaügyi bíróság határoz.
- Szegénység
- Ugyan csökkent a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya, ám még így is az uniós átlag felett van.
- Alacsony a munkanélküli ellátás összege, a folyósítás ideje nagyon rövid
- Javítani kell a szociális segélyek és a munkanélküli-ellátások megfelelőségét, és ki kell terjeszteni a támogatottak körét.
ŰA nevezett 12 pont, és az eddig megjelent cikkek:
- Az alkotmányos és a választási rendszer működése
- Az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai
- A korrupció és az összeférhetetlenség
- A magánélet védelme és az adatvédelem
- A véleménynyilvánítás szabadsága
- A tudományos élet szabadsága
- A vallásszabadság
- Az egyesülési szabadság (azaz civilek)
- Az egyenlő bánásmódhoz való jog
- A kisebbségekhez tartozók – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem
- A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai
- Gazdasági és szociális jogok