Gazdasági válság és társadalmi katasztrófa fenyegeti Magyarországot

Bihari Péter, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Felcsuti Péter, Győrffy Dóra, Király Júlia, Mellár Tamás, Nagy Zoltán, Oblath Gábor, Palócz Éva, Petschnig Mária Zita, Prinz Dániel, Riecke Werner, Scharle Ágota és Vértes András blogot indított, és közös nyilatkozatot adott ki. A 15 neves közgazdász az Orbán-kormány válságkezelő programját elemzi. Első bejegyzésükben a gazdasági intézkedéseket kritizálták. A közgazdászok közös fellépéséről a Népszava írt. 

A nyilatkozat aláírói szerint, Magyarországon gazdasági válság és társadalmi katasztrófa van kibontakozóban. „A kormány által közzétett csomag a gazdasági válság kezelésére elégtelen, a társadalmi katasztrófával pedig említés szintjén sem foglalkozik. Közgazdászként és felelős állampolgárként fontosnak érezzük, hogy a közvéleményhez fordulva, kifejezzük véleményünket ebben a válságos helyzetben és határozottabb lépések megtételét sürgessük” – írják elemzésükben.

Véleményük szerint, egy válságkezelő program akkor lehet sikeres, ha az állampolgárok és vállalkozók bíznak a kormányban, ha a társadalom jelentős része azonosulni tud a program céljaival és meggyőződik arról, hogy a kért áldozatok valóban szükségesek, a teherviselés méltányos és arányos. 

„Az eddig nyilvánosságra került kormányzati intézkedések nem ebbe az irányba mutatnak és nem is alkalmasak a társadalom bizalmának elnyerésére. A bizalmi légkör kialakulásának fontos eleme a társadalom tagjai közötti szolidaritás érzésének erősítése. A csomag azonban még jelképesen sem tartja fontosnak a társadalom tehetősebb rétegeinek bevonását a válságkezelésbe”

A blogot elindító közgazdászok az alábbi észrevételeket tették:

1. A kormány válságkezelő programjában nincsenek világosan és egyértelműen meghatározva a célok és az eszközök, nem elérhetőek a program részletei. Ez bizonytalanságban tartja a magyar gazdaság szereplőit, a vállalatokat és a munkavállalókat. 

2. A program költségeit a kormány jelentős részben költségvetési átcsoportosításokból, a gazdasági szereplőktől és az önkormányzatoktól való elvonásokból kívánja fedezni. A programnak ezek az elemei nem többletforrások, ráadásul rombolják a társadalmi bizalmat is. Az önkormányzati források elvonása olyan megszorító intézkedés, amely veszélybe sodorja az önkormányzatok alapvető feladatainak ellátását, megnehezíti számukra, hogy eleget tegyenek kulcsfontosságú kötelezettségeiknek a szociális szférában. 

3. A kormány láthatóan nem érti vagy nem vallja be a válság súlyosságát, ezért a gazdaság megmentéséhez szükséges többletforrásokat sem biztosítja. A kormány és a Magyar Nemzeti Bank olyan költségvetési hiánycélokat és gazdasági növekedési előrejelzéseket hoz nyilvánosságra, amelyek nyilvánvalóan nem tarthatóak, a valóság tagadását mutatják. Az eddig nevesített források semmiképpen sem elegendőek arra, hogy a hazai és nemzetközi szakértők által várt, érdemi gazdaságpolitikai lépések nélkül bekövetkező, öt-tíz százalékos gazdasági visszaesés mértékét enyhítsék. 

4. A kormány nem kínál megoldást a munkahelyüket tömegesen elveszítő, súlyos helyzetbe kerülő magyarok problémáira. A „munkaalapú társadalom” félrevezető szlogenje kiváltképp alkalmatlan megközelítés a jelenlegi helyzetben.  

A tizenöt közgazdász által javasolt lépésekről bővebben a Népszava cikkében olvashatnak.