Ha a Fidesz tisztázni akarná magát, ő lenne az első, aki követelné a nemzetbiztonsági bizottság összehívását

HírKlikk 2021. július 24. 09:45 2021. júl. 24. 09:45

Kötelező lett volna Fidesz részéről összehívni a nemzetbiztonsági bizottságot, ugyanis magyar állampolgárokat figyeltek meg. Tízről tudunk, de 300 telefonszám is lehet bizonyos szerveknél. Nem tudjuk, kik figyelték meg őket, de itt nagyon komoly nemzetközi ügyről van szó – mondta Gábor György vallásfilozófus.

„Tetszik, nem tetszik, egy olyan világban élünk, ahol a terrorelhárítás, illetve a pedofil-hálózatok felgöngyölítése okán, szükségük van azoknak a szerveknek erre a programra, akik erre hivatottak és meghatározott céllal hasznosítják ezt a programot”– fejtette ki a KlikkTv Heti Egyenleg című műsorában.

„Alkotmányos kötelezettsége lett volna a kormánynak összehívni a nemzetbiztonsági bizottság ülését. Az alaptörvény preambulumában szerepel, hogy minden magyar állampolgárt megillet a védelem, ezért védenie kellene a saját állampolgárait, és felderíteni, hogy milyen szervezet az, amely képes magyarokat megfigyelni idegen szándékkal, okkal, célzattal.”

Bozóki András politológus a műsorban arról is beszélt, hogy „a média nagyon hangsúlyozza az izraeli szálat, de inkább arra kell helyezni a hangsúlyt, hogy egy kormány a saját állampolgárait figyeli meg. Az sem fontos, hogy az állam maga figyelte meg vagy kiadta magáncégnek. A kérdés az, hogy demokratikus felhatalmazás nélkül történt-e. A lényeg helyett ne Izrael-ellenesség alakuljon ki.”

Gábor György szerint azon muszáj elgondolkodni, hogy „a '90-es évek előtt volt a COCOM-lista, az akkori lator államok listája, ahova nagyon jól felfogott okok és szempontok miatt nem lehetett akkori informatikai csúcstechnológiát eljuttatni. Ha megnézzük a Pegasusban érintett országok listáját, gyakorlatilag a megszokott lator államok sorát láthatjuk, amelyhez Magyarország is felzárkózott.”

„Az egymásra mutogatás azért megy, mert nincsenek normális szabályok, nincs jogállami módon megoldva, nincs törvényileg szabályozva” – tette hozzá Bozóki András. „Fellazította az Orbán-kormány, ügytől függ, hogy ki adhat rá engedély, államtitkár, belügyminiszter – de Orbán mindenre adhat engedély és mindent vissza is vonhat. A felelősség el van mosva, nem lehet megnevezni egy embert, mert úgy vannak megalkotva a szabályok, hogy helyettesítheti x-et y vagy z.”

Felhívta a figyelmet arra: „politikailag érdekes, hogy nincs felzúdulás Magyarországon, hogy nincs tiltakozás a Parlament előtt, nincs többezres tüntetés, az embereket ez nem lepte meg. Ha ennek lesz komolyabb hatása, az nem belföldről fog elindulni, hanem Németországból vagy Franciaországból. Ha össz-európai felháborodásba torkollik, akkor lehet ennek hatása. Ebből itthon nem lesz tüntetés-sorozat.”

Gábor György szerint egyrészt apátia uralkodik, másrészt még mindig nem érzékelhető az a polgári öntudat, amely öntudat rögtön ordítani kezd, ha a privát szférájába lépnek bele. Az elmúlt 12 évben folyamatosan a privát szféránkba léptek bele. A gyerekeinkkel, a Covid idején a gyógyulásunk, illetve nem-gyógyulásunk érdekében, az iskolarendszerrel, az oktatással, vagy azzal, hogy bezárják a boltokat vasárnap, hogy aki máskor dolgozik, ne tudjon vásárolni. Ez a társadalom erre kevésbé érzékeny.”

Emlékeztetett: „a Watergate-ügy két évet vett igénybe. Onnan indult, hogy Nixon nem bűnös, aztán lassan a sajtó kiderítette, hogy miről van szó. Ez viszont azt is feltételezné, hogy létezik szabad sajtó, de Magyarországon nincs szabad sajtó, és a legnagyobb gond, hogy a megfigyeltek túlnyomó része újságíró volt. Szabad sajtó nélkül nincs demokrácia, ez a legalapvetőbb pillére. A sajtó jelenti az ellenőr funkciót, a sajtó dolga, hogy mindent a maga eszköztárával – akár a hatalom ellenében – világossá tegyen, utánanézzen, ellenőrizzen.”

„Már a márciusi ifjak is a szabad sajtót követelték.”

Bozóki András szerint. „ha a Fidesz lenne ellenzékben és az ellenzék hatalmon, akkor nem ilyen rendszer lenne. Akkor demokrácia lenne és szólásszabadság, akkor pedig botrányt okozna a Fidesz, mert megtehetné. Most le van fojtva minden, nincs szólásszabadság a Facebookon vagy egy-két újságon kívül.”

Úgy látja, „több újságírónál most esett le a tantusz, akik eddig azt mondták, hogy legyünk jóindulatúak az orbáni rendszerrel kapcsolatban, mert ugyan ők a saját hatalmi érdekeiket nézik, próbálják tematizálni a közvéleményt, most a homofóbiával, tegnap a migráns- és Soros-ellenességgel, de ettől még demokratikusan működnek, csak kicsit durván és nem elegánsan.” Azt látni, hogy akik ezt mondták korábban, most már olyanokat írnak, hogy innentől kezdve, nincs határ, minket is bármikor lehallgathatnak – tette hozzá a politológus.

Gábor György emlékeztetett, „sokszor mondtuk az elmúlt 11 év során, hogy ez volt a „leg", én most bátran tudom azt mondani, hogy ez a legalja, ez a történet a teljes és alapvető felrúgása mindannak, amit jogállamiságnak vélünk, ez annak teljes felmondása.”

„Most az ellenzék dolga lenne arra rávilágítani, ha a Fidesz tisztázni akarná magát, ő lenne az első, aki követelné a nemzetbiztonsági bizottság összehívását.”

Bozóki András szerint „ez nagyon profin derült ki, globálisan. Lehet, hogy a nyugati titkosszolgálatoknak érdekük volt, mert esetleg nem örülnek annak, hogy Orbán Viktor kikacsintgat a NATO-ból vagy az Európai Uniónak hűtlen szövetségese.”

„Orbán körül szorul a hurok, nemzetközileg elszigetelődött, nyugati szövetségesei, mint Trump és Netanjahu, megbuktak, a helyében elgondolkodnék azon, hogy közelednek a veszélyforrások.”

Forrás: Hírklikk