Ha az MSZP kormányozna (20.) – Mentsük meg a környezetünket!

Le a CO2-vel!

A szociáldemokratakormány 2026-ra valamennyi hazai szénerőművet leállítaná (ezáltal mintegy évi 10 millió tonnával csökkentené a hazai széndioxid-kibocsátást), a földgázerőművek csak kapcsolt energiatermelésűek lennének a hazai villamoshálózat stabilitásának fenntartásához szükséges mértékben. Ezek a lépések nemcsak klímavédelem, hanem az orosz földgáztól való kiszolgáltatottságot is megszüntetnék.

Támogatná a napenergia hasznosítását, amely a leghatékonyabb, fajlagosan a legolcsóbb energiaforrás – a beruházási költségek csökkenő tendenciája alapján. A magyarországi napsütéses órák száma 1700-2200 körül alakul évente, ez az érték az ország déli részén és az Alföldön a legmagasabb, az ország nyugati és északi részében alacsonyabb, de így is csaknem 1800 PJ napenergia termelésre adna lehetőséget. Az energiát hasznosító napelem-parkok területe egyben ökológiai és mezőgazdasági célra is hasznosítható lenne – biodiverzitást és beporzást növelő gyepekkel amelyek a környező mezőgazdasági területeken folyó termelésben, valamint az éghajlatváltozási alkalmazkodásban is segítenének.

A hazai szélenergia-potenciált is hasznosítaná a szociáldemokrata kormány. Érdemi növekedés nem várható a szélerőművek hatékonyságában (szemben a napenergiát hasznosító eszközök folyamatos hatékonyságjavulásával), de a telepítésükre kialakított hazai zöld ipar megfelelő kapacitása esetén, 1-15 MW-os erőmű egyszeri beruházási ára csak töredéke lenne más energiatermelő beruházások fajlagos költségeinek. Ráadásul a szélerőműipar a hazai kis- és közepes vállalkozások tipikus aktivitási területe is lehetne.

A szociáldemokrata kormány azt képviselné, hogy az atomenergia kérdésében a lakosság ügydöntő népszavazás keretében foglaljon állást. Az atomerőművi villamosenergia-termelés ugyan széndioxid-kibocsátás mentes, de számos más hosszútávú környezeti aggály övezi. Az bizonyos, hogy nincs szükség az atomerőművi kapacitás megduplázására, mert a jelenleg üzemelő blokkok üzemideje 2032 és 2037 között jár le, és az üzemidejük meghosszabbítható lesz. A népszavazás kiírásával egy időben a paksi erőműbővítés szerződésének titkosítását is megszüntetné a szociáldemokrata kormány, hogy az atomenergia-használat bővítésének valós előnyei és hátrányai is ismertek legyenek a társadalom előtt.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése érdekében a szociáldemokrata kormány megtiltaná az erőművekben történő rönkfaégetést. Azokat a vágásra kijelölt állományokat, amelyek még évtizedekig életképesek, klímavédelmi erdővé nyilvánítaná és érintetlenül hagyná. Új erdő telepítését csak szántóterületre engedélyezné, a kiváló széndioxid megkötő képességű gyepekre nem, és olyan támogatási rendszert működtetne, amelyik ezt a különösen fontos közcélt is szolgálná. Kedvezményekkel segítené a metánkibocsátás csökkentését és a legeltetéses állattartást (tehenek és juhok esetében). Újrakezdési támogatást vezetne be azok számára, akik legalább tíz hektáros, vagy annál nagyobb – jelenleg használaton kívüli – gyepen kezdenének el legeltetni.

Új épületenergetikai felújítási programot indítana a meglévő épületekre, mert a fűtésre használt fosszilis energiahordozók mennyiségének csökkentése a legnagyobb hatású és a leghatékonyabb módja a széndioxid-kibocsátás csökkentésének. Első lépésként ingyenes épületenergetikai validációs rendszert vezetne be, amely lehetővé tenné, hogy a teljes körű épületenergetikai felújítások tervezése, beleértve a napkollektoros, napelemes rendszereket, mindenki számára gyorsan – és ingyenesen elérhetővé váljanak. Épületenergetikai felújítás esetén 60 százalékos állami támogatást adna, akár felhasználáskor visszamenőlegesen, akár pedig 0 százalékos MFB hitel formájában elő-finanszírozással.

A szociáldemokrata kormány a közlekedésben a minél alacsonyabb káros anyag-kibocsátást támogatná. Az elektromos mobilitás növelése érdekében az 50 ezer főnél nagyobb városokban a megosztott elektromos autózást a tömegközlekedésbe integrálná, és a havi közösségi közlekedési bérlet részévé tenné. Azok a háztartások, amelyek lemondanának a saját gépkocsi használatáról havi 10 ezer forint juttatásban részesülnének. A taxik használata időszakosan ugyancsak a komplex városi közlekedés része lenne, így a regisztrált taxisok támogatást kapnának a legolcsóbb, öt személyes elektromos autó beszerzésére.

A távolsági mobilitás javítására elsősorban a kelet-nyugati irányú autópályák két oldalán fotovoltaikus erőműsávot építtetne, amely szél/zaj/hófogáson kívül direkt egyenárammal tudná tölteni az autópályát használó autókat. Eleinte a parkolókban történhet majd a töltés, de a regeneratív töltési technikák elterjedése esetén – későbbi autópálya-felújításokkal együtt beépítve az új technikát is – menet közbeni töltés is lehetővé válik. A szolgáltatás ingyenes lenne, az autópályamatrica részeként. Az uniós forrásokat az elővárosi, a budapesti körvasúti közlekedés korszerűsítésére, valamint a távolsági közlekedés javítására fordítaná, s így az elektromos mobilitás elősegítése a vasút szerepének helyreállításával új lendületet kaphatna.

A PM1 kibocsátás kétharmadát, a PM2, kibocsátás több, mint 80 százalékát a lakossági szektor adja (fűtés, hulladékégetés), ezért az intézkedéseket erre a területre koncentrálná. A levegőtisztaság-védelem érdekében a lakossági lignittüzelést kiváltaná, a fafűtést lényegesen csökkentené, feltételekhez kötné, és támogatná a tüzelőberendezések korszerűsítését. Kidolgozná és bevezetné a lakossági fűtőberendezésekre vonatkozó új jogszabályt, amely hosszabb időtávban meghatározná a meglévő berendezések működtetési feltételeit, illetve az alkalmazható tüzelőanyagokat.

Az élővilág fogyatkozásának megállítása

A szociáldemokrata kormány megállítaná az agrárterületekhez kötődő élővilág ijesztő mértékű csökkenését, és azt mind mennyiségében, mind sokféleségében a 2010-es szintre állítaná vissza. A vegyszerhasználat csökkentése érdekében növelné az ökogazdálkodás kedvezményeit, és támogatná az ökológiai alapú gazdálkodás terjedését. Olyan monitoring rendszert működtetne, amelynek segítségével éves szinten nyilvánosságra hozhatók lennének az adott év vegyszerhasználati adatai, olyan támogatási rendszert vezetne be, amelyik a vegyszerhasználatot büntetné.

A szociáldemokrata kormány 2030-ra 30 százalékra emelné az erdősültséget, és 2050-re 25 százalékra az őshonos erdőborítottságot. Ezen erdők 25 millió tonna CO2-ot tudnának megkötni, teljesen kiváltanák a közlekedésből, mezőgazdaságból, fűtésből és hálózatstabilizáló energiatermelésből maradó széndioxid-kibocsátást. Az állami tulajdonban álló erdők elsősorban klímavédelmi célokat szolgálnának, a külön jogszabállyal védetté nyilvánítottak – a védett természeti területen (nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek) és a Natura 2000 területeken lévők – pedig elsődlegesen a biodiverzitás fenntartását. 

Az állami erdők, különösen a középkorú és idős állományok stressztűrő képessége igen magas, ezért hosszabb távú fenntartásuk mindennél jobban szolgálja a közcélokat. Ennek érdekében az állami nyereségorientált erdészeti vállalatokat átalakítaná erdőfenntartó nonprofit szervezetekké, a nemzeti parkok területén lévő állami tulajdonú erdők vagyonkezelési jogát átadná a nemzeti park igazgatóságoknak. Az új szervezetek feladata a biodiverzitás- és a klímavédelemmel kapcsolatos állami feladatok ellátása lenne. Az állami erdők kezelését – ide nem értve az állam tulajdonában álló faültetvényeket – alapvetően a természetes folyamatokra alapozott, folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás előírásával biztosítaná.

A szociáldemokrata kormány tiltaná a rönkfa erőművi felhasználását, viszont a faapríték, energiaerdő- és energiafű-apríték hasznosítását támogatná, és az erdők szerkezetváltásával keletkező tűzifát ingyenesen átadná az erre rászoruló háztartásoknak. Az őshonos, elegyes fafajú erdők az érintettek ingyenes, megújuló forrású tűzifa igényének kielégítése mellett a környező lakosság számára tartós bevételt nyújtó munkát adhatnak gomba- és más erdeitermék-gyűjtés formájában. 

A természetvédelmi kezelésre hivatott állami intézmények feladata az adott területen a lehető legnagyobb biológiai sokféleség elérése és a környező lakosság ökoszisztéma-szolgáltatásainak erősítése lenne. A Fidesz-KDNP kormány által kampányszerűen haszonbérbe adott védett természeti területekre vonatkozó szerződéseket felülvizsgáltatná, és azokkal a bérlőkkel, akik nem helyi gazdálkodók, vagy a vállalt ökológiai gazdálkodást nem teljesítik, felbontaná. Ezeket a területeket ezután – fő szabályként – ökológiai gazdálkodás formájában helyi gazdálkodók és települési csoportok kezelnék a nemzeti park igazgatóságok támogató felügyelete mellett.

A szociáldemokrata kormány megállítaná az inváziós növény- és állatfajok további terjedését, néhány különösen veszélyes faj esetében pedig 2026-ig 25 százalékkal csökkentené azok állományát. Az inváziós növény- és állatfajok visszaszorítása érdekében drasztikusan kiszorítaná a gyalogakácot a folyókat kísérő hullámtereken; támogatná a szántóföldi növénytermesztést végzőket a parlagfű-mentesítésben, elsősorban a parlagon heverő földek művelésbe vonásával; minden állami szereplőt – közútkezelők, vasút, vízügy – képessé tenné arra, hogy a vagyonkezelésben lévő területein a védekezést el tudja végezni; felülvizsgálni az összes olyan intézkedést, amelyek esetleg további inváziós fajok szétterjedését okozhatják.

A víz életet teremt

A szociáldemokrata kormány olyan víztárolási kapacitást hozna létre, amely lehetővé tenné az aszályos időszakban az élővilág fenntartása érdekében szükséges beavatkozásokat, és kielégítené az agrárium vízigényét. Annyi vizet tároltatna a tavaszi víztömegből, amennyit csak lehet. Első lépésben a természetes mélyedések, mocsarak, lápok, láprétek, holtágak, mellékágak, kisebb-nagyobb vízhiányos tavak tavaszi feltöltésére kerülne sor. Amennyiben a betárolt vizet az adott évben nem használnák fel, akkor hagyná, hogy az elpárologjon, ezzel is hozzájárulva a kedvezőbb mikroklímához, amelynek a helyi lakosság, a térségi gazdálkodók és az élővilág is haszonélvezője lenne. 

A hazai félsivatagos területek pumpás tározókapacitása mellett a határon túli magyar településeken is támogatná magyar kezelésben és tulajdonban lévő kis vízerőművek és -tározók kialakítását. Támogatná a tisztított szennyvizek visszatartását a kiszáradt tavak medreiben, s ebből öntöztetne, különösen a Duna–Tisza közén. Később nagyobb beruházási igényű csatornák, tározók, öntözőfürtök építésére is sor kerülne, így a Jászsági Főcsatorna megépítésére, a Duna-Tisza közi homokhátság és általában az Alföld vízellátását biztosító más beruházások megvalósítására.

A vízfelhasználás szabályrendszerét korszerűsítené, és az ökológiai vízkészletek feltöltésének költségeit az állam fedezné. Felméretné térségenként az összes olyan területet, amelyen sérelem nélkül lehet tavasszal vizet tárolni, majd kiépíteni azokat a vízpótlási lehetőségeket, amelyek a vizes védett természeti területek vízutánpótlásának biztosításához nélkülözhetetlenek. A természetes mélyedések feltöltésével betárolt víz nagyobb része helyben hasznosulna, de szükség esetén oda lehetne kormányozni, ahol arra a legnagyobb szükség mutatkozik, és ahová gravitációsan elvezethető.

Hatékony hulladékkezelést!

A szociáldemokrata kormány az egész országban azonos feltételek mellett működő, a lakossági igényeket minél magasabb színvonalon kiszolgáló nonprofit kommunális hulladékkezelési rendszert alakítana ki. Az árképzés eltérne az ország egyes részein, annak függvényében, hogy milyen távolságra kell szállítani a kommunális hulladékot, illetve az eltérő adottságok miatt milyen költséggel lehet gondoskodni az újrahasznosításról, a semlegesítésről, illetve esetlegesen lerakóban történő elhelyezésről. A lakosság a ténylegesen elszállított mennyiség után fizetne díjat, és ösztönöznék a minél nagyobb arányú szelektív gyűjtést, mert csak így lehet növelni az újrahasznosítás arányát. Az önkormányzatok önkéntes szövetségén alapuló regionális hulladékkezelési társulások – amelyekben kisebbségi szereplőként gazdasági társaságok is részt vehetnének – végeznék a kommunális hulladék kezelését.

Az ipari termelőket arra ösztönözné a szociáldemokrata kormány, hogy a lehető legkevesebb hulladékot keletkeztessenek a termelési folyamatok során. A termékdíjaknál biztosítaná mind a beszedés, mind pedig a felhasználás folyamatos nyilvánosságát, hogy a társadalmi szereplők, gazdálkodók, a média vagy a döntéshozók is folyamatosan hozzáférjenek az aktuális információkhoz, és meggyőződhessenek arról, hogy a beszedett díjak valóban a közjót szolgálják. 

Egységes környezet- természetvédelmi és vízügyi szervezetet! 

A szociáldemokrata kormány hatékony ellenőrzést biztosító hatóságot hozna létre, hogy a környezetvédelmi szempontból kritikus tevékenységet végző gazdálkodók tevékenységét rendszeresen ellenőrizze, s ne fordulhasson elő olyan gyakorlat, amelynek az egész társadalom az elszenvedője. A hatósági ellenőrzések eredményeit nyilvánossá tenné. Ellenőrzéssel megakadályozná, hogy bizonytalan hátterű cégek a felhalmozott és megsemmisítésre váró, különösen a veszélyes hulladékok közé sorolható anyagokat telephelyeiken vagy azokon kívül felhalmozzák, majd megszüntessék a tevékenységüket.  

A szociáldemokrata kormány önálló minisztériumba (Klíma-, Környezet-, Természetvédelmi és Vízügyi Minisztérium; KKTVM) integrálná a klímavédelem, a környezetvédelem, a természetvédelem és a vízügy valamennyi államigazgatási feladatát, mert így lehet hatékonyan képviselni a közérdeket, érvényesíteni a környezet- és természetvédelmi, illetve a vízügyi szempontokat. Az alternatívaként felmerülő Természeti Erőforrások Minisztériuma a fentieken túl az ásványvagyon és a talaj védelmét is feladatának kaphatná. A környezetvédelmi, a természetvédelmi és a vízügyi hatóság a jövőben együtt és önálló hatósági rendszerben végezné tevékenységét. Nemzetközileg elismert szakértőkből álló klímavédelmi munkacsoportot hozna létre, amelynek egy új, tudományosan megalapozott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia kidolgozása lenne a feladata.

A teljes szöveg olvasható a Szociális Demokráciáért Intézet honlapján.

Szekeres Imre