Ha nem is hat mindenkinél a Sinopharm, sok-sok életet meg fog menteni

NVZS 2021. április 12. 16:10 2021. ápr. 12. 16:10

A Sinopharmmal beoltottaknak sincs több izgulni valójuk, mint azoknak, akik más vakcinát kaptak. Egyikről sem állnak rendelkezésre adatok arra vonatkozóan, hogy hány hónapig nyújtanak védettséget” – igyekezett megnyugtatni a kínai oltóanyagok alacsony hatékonysága kapcsán érkezett hírek miatt elbizonytalanodók kedélyét Falus Ferenc. A korábbi országos tiszti főorvos szerint a kormányon áll, hogy elkezdi-e tömegesen tesztelni a beoltottakban kialakult ellenanyagszintet annak érdekében, hogy kiderüljön, kinek lenne szükséges a harmadik adag. Az pedig már lehet bármilyen, éppen rendelkezésre álló vakcina, a kombináció ugyanis veszélytelen – hangsúlyozza. Azt azonban felrója a kormánynak, hogy a hatékonyság vizsgálatát nem a Sinopharm bevetése előtt végezték el, „ezzel mindenesetre a kínaiaknak tettünk szíveséget”.

Tegnap robbant a bomba: a kínai járványügyi szervezet igazgatója egy csengtui sajtóértekezletén azt mondta, hogy a kínai koronavírus-ellenes vakcináknak „nem túlságosan magas a védelmi képessége”, s a hatás fokozása érdekében a kormány fontolgatja az oltások keverését. Igaz, név szerint nem a Magyarországon használt Sinopharmot, hanem a Sinovacot emelte ki. Vélhetően azonban a kínai szakember fejére koppintottak odahaza, mert egy nappal azután, hogy a fenti hír bejárta a világsajtót, tisztázó interjút adott, azt állítva, hogy félremagyarázták, félreértették a szavait.

Még ha így is van, ez nem nyugtatja meg azokat, akiket a kínai vakcinával oltottak be. Köztük azokat, akik az eddig beérkezett 1,1 millió adag Sinopharmból felhasznált 970 ezer adag egyikét kapták meg (első és/vagy második oltásként). A kínai vakcinák körül kialakult elég zavaros képet igyekezett árnyalni az általunk megkeresett Falus Ferenc, aki elsőként azt hangsúlyozta, hogy nem a Sinopharmra, hanem a Sinovacra vonatkoznak az adatok, s „ami az egyikre igaz, nem feltétlenül igaz a másikra, mivel valószínűleg az előállítás technológiájában és a hatást fokozó segédanyagban is van közöttük különbség.” Emlékeztetett arra is, hogy a tavaszi The Lancet tudományos magazinban megjelent cikk szerint a Sinovacnak a fertőzést enyhe tünetekkel megúszó emberek körében van viszonylag alacsony hatásfoka, de a súlyos esetek megelőzésében hatékonynak bizonyult.

Ha már kínai vakcinák, megkérdeztük Falustól azt is, hogyan kell értékelni azt a Brazíliában közölt adatot, miszerint csak 50,7 százalékban véd a kínai Sinovac oltóanyaga az eredeti, vuhaninál agresszívebben fertőző brazil koronavírus-variáns ellen? „Ez jó eredmény, ha a brazil mutáns ellen 50 százalékban véd a Sinovac, hiszen a többi oltás még talán ennyire sem véd. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban minden 50 százalék feletti hatású vakcina alkalmas a tömeges oltásokra. Ráadásul még az is kiderült, hogy az oltás legalább 83,7 százalékban annyira enyhíti a vírusvariáns okozta megbetegedést, hogy nincs szükség kórházi vagy orvosi ellátásra.

Ami pedig a Sinopharm magyarországi használatát illeti: a Sinopharm azt állítja, hogy a vakcinájuk hatékonysága 79 százalékos, de a klinikai kutatások harmadik fázisának eredményei máig nem jelentek meg tudományos folyóiratban. Falus azonban fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy még ha a vakcina nem is hat mindenkinél, azért sok-sok embert meg fog menteni. „Éppen ezért feltétlenül oltassák be magukat az emberek, akár a Sinopharmmal is” – üzente.

Kérdésünkre, hogy mi a helyzet a vakcinák kombinálásának lehetőségével, amiről a kínai járványügyi hatóság első embere is már azt mondta, hogy megoldásként vizsgálják a lehetőséget – de az nem veszélyes-e? Ajánlaná-e ő maga is az idehaza Duda Ernő professzor által már felvetett eshetőséget?

„A kombináció veszélytelen” – értett egyet Dudával a korábbi országos tiszti főorvos. Mint mondta, „Az igazi kérdés, hogy pártunk és kormányunk hajlandó-e végre információt szolgáltatni. Az EESZT adatai közül ki lehet gyűjteni, ki, mit kapott, mikor, hányat, illetve, hogy hányan vannak, akik a második utáni két hetet követően pozitívvá váltak. Ha ezeknek az aránya eléri az öt-hét százalékot, ha ilyen arányban betegszenek meg ismét a beoltottak, akkor tömegesen el kellene kezdeni őket oltani akár a harmadik adaggal, de bármilyen vakcinával, ami éppen rendelkezésre áll.”

Ezen túlmenően, kellene olyan szervezett tudományos kutatás, amellyel fel lehetne deríteni, hogy milyen ellenanyag-szintet váltanak ki ezek a vakcinák, és ez hogyan változik a későbbiekben – mutatott rá.

„Azonban a Sinopharmmal beoltottaknak sincs több izgulni valójuk, mint azoknak, akik más oltást kaptak, hiszen egyikről sem tudjuk még, hogy hány hónapig nyújtanak védettséget” – fejtette ki a szakértő, rámutatva, hogy ez ráadásul személyenként is változik. „Ugyanakkor a kormány azzal tehetné biztonságossá a Sinopharm használatát is, ha tömegesen és ingyenesen tenné lehetővé az ellenanyagszint tesztelését, hiszen, ha a tömeges átoltottság érdekében vetették be az alacsonyabb hatékonyságú vakcinát, akkor csak ezzel a módszerrel deríthető ki, hogy ki lett az oltottak közül védett és ki nem.” – mondta Falus. Arról nem beszélve, hogy a lakosságon közvetlenül végzett 3. fázisú gyógyszerkutatással valójában a kínaiak számára mi teszünk szívességet.