Ha Orbán veszít, azt jelzi, hogy a populizmus legyőzhető
Meglehet, a választások egy adott időszak politikai tendenciáit jelzik, de hosszú távon is meghatározóak. Az amerikai elnökválasztás például 2020-ban volt, de hatása az idén jelentkezett. Ugyanígy a szeptemberi németországi voksolás is rányomja bélyegét a következő időszakra. Az új év elején pedig három jelentős választás követi egymást, köztük a számunkra legfontosabb, a magyarországi parlament megújítása. Szent-Iványi Istvánnal, az Új Világ Néppárt külpolitikai szakértőjével, egykori külügyi államtitkárral ezért a tendenciákról és a hatásokról beszélgettünk.
Az a tény, hogy Joe Biden lett az Egyesült Államok elnöke, Európa számára is megnyugvást jelentett. Amerika is back, vagyis Amerika visszatért, és ez nem csupán egy hangzatos jelszó volt, hanem politikai vállalást is jelentett az akkor még csak demokrata elnökjelölt számára. Megválasztása után pedig kiderült, hogy valóban jobb lett a viszony a vén kontinens és az Egyesült Államok között, noha az egyensúly – amelyet Donald Trump állhatatos „munkával” felborított – még nem állt teljesen helyre.
A pozitív változások pedig szeptember végén, a németországi választások nyomán folytatódtak. Szent-Iványi István emlékeztetett rá, hogy a kontinens és az unió egyik alappilléréről van szó, fajsúlyos tényezőről, amely a világgazdaságban még mindig a negyedik helyen áll. Azt már korábban is lehetett tudni, hogy új korszak kezdődik, hiszen Angela Merkel lelépett a porondról. Olyan szereplő távozott, akinek ugyan nem minden tette pozitív 16 éves kancellársága alatt, de mégis meghatározója volt az európai politikának. Az viszont kisebb meglepetést jelentett, hogy pártja sem tudta megőrizni vezető szerepét, bár még a választás előtt néhány hónappal is vezetett. Ám elsősorban amiatt, hogy Armin Laschet személyében rosszul választottak kancellár-jelöltet, minden idők legrosszabb eredményét könyvelhették el. A szociáldemokraták viszont – nagy részben az új kancellárnak, Olaf Scholznak köszönhetően – előretörtek. Most nagy kísérlet indul, hiszen hárompárti koalíció még sosem alakult Németországban. Kezdetben nagyon távolinak látszottak az álláspontok, de érett, bölcs koalícióalkotási folyamat nyomán, olyan szerződés jött létre, amit mindenki el tud fogadni. Szent-Iványi István szerint ez olyan fordulatot jelez a német politikában, amire nagy szüksége volt az országnak. Nagyon erősen Európa-párti és mérsékelten föderalista irányzat került előtérbe, amiben nagyon lényeges a Zöldek ökológiai gondolkodásmódja és a liberálisok által képviselt digitalizáció is. A koalíció igen fontosnak tekinti a jogállamiság megvalósulását, beleértve a demokrácia és az emberi jogok kérdését. Ez pedig az unió számára is megteremti a dinamikus tevékenység alapjait. Különösen akkor válhat ez a tendencia meghatározóvá, ha Emmanuel Macron megnyeri az áprilisi francia elnökválasztást, és így még erősebb lehet a két ország szövetsége.
A szakértő még három választást tartott említésre érdemesnek az idei évből. Az egyik Csehország, azon belül pedig Orbán Viktor támogatottja, Andrej Babis kudarca. Ez két fontos változást hozott magával. Az egyik – ami akár a magyar ellenzék számára is tanulság lehet –, hogy az új kormányt öt párt, vagyis két koalíció alkotja. A balliberális és a konzervatív erők is részt vesznek a vezetésben, ami jelzi, hogy az esetleges ideológiai különbségeket is át lehet hidalni a együttműködés érdekében. Mindez egyúttal eltolódást jelez a visegrádi négyeken belül. Itt már inkább 2+2-ről lehet beszélni, hiszen a csehek és a szlovákok álláspontja egyre inkább különbözik a magyar-lengyel vonalétól. Az új prágai kormány sokkal jobban együtt akar működni az unióval, és fontosnak tartja az európai egységet.
Bulgáriában az idén háromszor is választottak. Az állami szintre emelt korrupció miatt nagy tömegtüntetések voltak az év elején, utána patthelyzet alakult ki. Végül harmadszorra egy olyan technokrata párt győzött – és képes kormányt alakítani –, amely két hónappal a választás előtt jött létre. Ez mindenesetre véget vethet az eddigi tendenciának, amelyet az jellemzett, hogy akár bal- akár jobboldali koalíció volt, a korrupció megmaradt. Végül fontos fejlemény, hogy Izraelben lezárult az eddigi kormányfő, Benjamin Netanjahu 12 éves periódusa, amely erősen autoriter jellegű volt. Megtört a varázs, széles körű koalíció jött létre vele szemben. Ezt is sajnálhatja a magyar miniszterelnök, hiszen szorosak voltak a kapcsolataik, még titkosszolgálati ügyekben is, lásd az izraeli kémszoftver, a Pegasus hazai alkalmazását. És az sem mindegy Orbán Viktornak, hogy újabb, Trumphoz hasonló vezető bukott meg – fűzte hozzá Szent-Iványi István..
Az idei választások sorát Olaszország nyitja. Már januárban elnököt választanak, nem közvetlenül a nép, hanem a képviselők, a szenátorok és a regionális parlamentek képviselői együtt. A nagy esélyes a jelenlegi kormányfő, Mario Draghi, aki egy szakértői – és több párt által támogatott – kormány élén nem egészen egy év alatt sikeresen stabilizálta a politikai és a gazdasági helyzetet is. Most azt közölte, ő már idős – 74 éves – nyugalmasabb posztra vágyik. Ez találkozhat a közvélemény vágyával is, hiszen az ellenjelölt az egykori kormányfő, a populista Silvio Berlusconi, akinek hajdani fénye az utóbbi években erősen megkopott.
Aztán következik a francia elnökválasztás. Ez egyelőre többesélyesnek látszik, még akkor is, ha a jelenlegi államfő, Emmanuel Macron szinte biztosan bejut a második fordulóba. Mint Szent-Iványi István fogalmazott, fajsúlyos és tapasztalt európai politikus, akinek meghatározó szerepe lehet – a németekkel szövetségben – az unióban, de ehhez nyernie kell. Ha a szélsőjobb jelölttel kell mérkőznie a második fordulóban, akkor jobbak a kilátásai, noha Marine Le Pen középre húzódott, mérsékelt lett. Csakhogy a republikánus Valérie Pécresse felbukkanása és elnökjelöltsége új helyzetet teremthet. Megjelenését és eddigi győzelmét a szakértő Márki-Zay Péteréhez hasonlította. Egy tapasztalt, gaulleista politikusról van szó, aki a bevándorlás témáját tette központi kérdéssé, és ha bekerül a második fordulóba – ami nem lesz könnyű –, akkor lehet esélye. Európa szempontjából lényeges, hogy Macron a radikális reformok híve, amiről Merkellel sok vitája volt, az új német koalíció viszont partnere lehet ebben.
A magyar parlamenti választás kimenetele jelenleg a leginkább kétséges. Bár nem meghatározó uniós tagállamról van szó, de az eredmény Európa számára is fontos lehet. Orbán Viktor ugyanis az euroszkeptikus erők szimbóluma lett, ráadásul ő úgy tudott kormányon maradni, hogy közben politikai szövetségesei el sem jutottak a hatalomig, vagy kiestek belőle. A populizmus azért válhatott szalonképessé, mert Orbán 12 éve egyfolytában hatalmon van. A világsajtó már csak ezért is figyel, ami látható volt az ellenzéki előválasztás idején. Ha ugyanis a miniszterelnök jövőre veszít, akkor az annak is jele lesz, hogy a trend megfordult, lehet a populizmus ellen eredményesen harcolni – mondta Szent-Iványi István.
