Halottnak hitték, most feltámadt

A magyar jegybankban megtapasztalhatták, hogy még egy olyan világban is van helyük a meglepetéseknek, ahol a több mint egy évtizede rekordmélységben tartózkodó kamatok sem tudták feléleszteni az árnövekedést – írja a nemrég napvilágot látott – 4,7 százalékos éves áremelkedésről tanúskodó – inflációs adattal kapcsolatos beszámolójában a Bloomberg hírügynökség.

A Napi.hu szemlézte cikk utal arra, hogy Nagy Márton, az MNB alelnöke tavaly októberben egy budapesti konferencián azt mondta, az infláció gyakorlatilag világszerte halott, s a nullához közeli hitelköltségek maradni fognak. Erre – alig négy hónappal később – már az Európai Unió legnagyobb árnövekedési ütemével szembesült. Nagy jegybankja, amely az egyik leglazább monetáris politikát követi a bolygón, lépett, s felfelé irányította a bankközi kamatlábat, hogy megfékezze az inflációt – írja az összefoglaló.

A befektetők most azt mérlegelik, hogy a magyar monetáris politikában mutatkozó fordulat tartós lesz-e vagy csak átmeneti. Ez utóbbira ugyanis már volt példa, amikor meg akarták támogatni az egyébként rekordgyenge szinten tartózkodó forint árfolyamát. A legfontosabb dolog, amit a devizakereskedőknek el kell dönteniük, hogy ez most tényleg egy jelentős irányváltás-e. A magasabb kamatok felé mutató világos utalás nélkül, ugyanis a forint vissza fog térni gyengülő trendjéhez – írta Goldman Sachs amerikai befektetési bank kommentárában.

A magyar infláció januárban kilőtt 4,7 százalékra. Ez az elmúlt hét évben mért legmagasabb érték és jelentősen meghaladja a három százalékos hivatalos inflációs célt – emlékeztet az összefoglaló.

A devizapiaci befektetőknek van Magyarországnál kézenfekvőbb célpontjuk is. A nem messze fekvő Csehország ugyanis már szállította idei első kamatemelését – 2017 óta ez ott már a hetedik.

Magyarország – pontosabban az MNB – ígéretet tett arra, hogy minden rendelkezésre álló eszközt bevet az infláció elleni harcban és elkezdte kiszívni azt a likviditást a (pénzügyi) rendszerből, amelyet az elmúlt években pumpált bele a kamatok nulla közeli szinten tartása érdekében. Az így végrehajtott szigorítás a monetáris kondíciókon a múlt hónapban nagyjából két negyed százalékpontnyi kamatemelésnek felelt meg. A jegybanknak még van mozgástere, anélkül, hogy hozzányúlna hivatalos kamatához, amely jelenleg 0,9 százalékon áll, 30 bázisponttal a bankközi kamatok felett.

Jelentősebb monetáris politikai döntéseket jellemzően negyedévente egyszer hoznak, ennek lehetséges legközelebbi időpontja márciusban lehet. A jegybank azonban tart havi üléseket is, a következőt épp kedden. Az erről kiadott közleményt valószínűleg alaposan tanulmányozni fogják, hogy a monetáris politikában várható irányváltásra vonatkozó utalásokat találjanak benne.

Nagy azonban nem az egyedüli, aki félreolvasta az inflációt. A lengyel jegybank szintén az árak megugrásával kell megküzdjön, amelyet nem sikerült előre jeleznie.

A tudósítás emlékeztet, Nagy annak ellenére, hogy csak 43 éves, már 18 esztendeje dolgozik a jegybankban és a múltban a jelentősebb döntésekben élvezte kollégái támogatását. Ezen döntések nagy részében igaza is volt.  A kamatok csökkentésekor például helyesen jelezte előre, hogy az infláció enyhülni fog. Kihasználva a jegybank eszközeit, segített a recesszió sújtotta gazdaságot az EU egyik leggyorsabban növekvőévé átalakítani. Mostani jelzése pont ezért szolgálhat figyelmeztetésként mások számára is.