Hegyesiné Orsós Éva: Magyarország nem bánik jól az idősekkel

Millei Ilona 2023. március 22. 14:45 2023. márc. 22. 14:45

Ha Dante ma élne, a Pokol bugyrai közül biztos, hogy nem hagyná ki az idősotthonokat. Ez jutott eszembe akkor, amikor Hegyesiné Orsós Évával az idősotthonokról, azok működésének problémáiról beszélgettünk. Az Életet az Éveknek Klubszövetség elnöke szerint az idős emberek gondozásához egész biztos, hogy nagyobb állami szerepvállalásra lenne szükség. Csakhogy az politikai döntés kérdése, hogy mire mennyi jut. Amikor ilyen mértékben megemelkedtek a rezsiárak, már régen kellene, hogy legyen egy olyan program, amely megoldást kínál erre a helyzetre.

Magyarországon mintegy 30 ezer idős ember él idősotthonban, és legalább ugyanennyien várnak rá, hogy bekerülhessenek. Az idősotthonok között sok egyházi kezelésben van, vannak állami fenttartású, és nonprofit idősotthonok is. Azok, akik ezekbe az idősotthonokba bekerülnek, jellemzően rossz egészségi állapotban vannak, és a család nem tud gondoskodni róluk. 

Hegyesiné, Orsós Éva, az Életet az Éveknek Klubszövetség elnöke elmondta, nagyon gyakran a családtagok fordulnak hozzájuk segítségért, mert megoldatlannak látják idős hozzátartozójuk helyzetét. A családtagok dolgoznak, az idős embernek pedig egész napos ellátásra lenne szüksége, amit nem tudnak megoldani. 

Az idősotthonok működésével kapcsolatban nagyon sokféle probléma van. Az egyik a mennyiségi, amiről már szót ejtettünk, vagyis sokkal több férőhelyre lenne szükség. A másik súlyos gond, hogy az idősotthonok nagyon komoly munkaerő-problémával küzdenek, ahogy a szociális terület általában is. Rendkívül alacsonyak a bérek, a munka pedig, amit ezekben az intézményekben dolgozók végeznek, nagyon nagy felelősséget kíván. Igen gyakran előfordul, hogy a munkatársak inkább elmennek élelmiszerüzletekbe, bevásárlóközpontokba rakodni. Ha ott leejtenek valamit, azért sem dicsérik meg őket, de ha egy beteg, idős embert ejtenek le, annak rendkívül súlyos következményei vannak. Ráadásul az idősotthonban végzett munka nem csak fizikailag, hanem mentálisan is rendkívül megterhelő. Sok esetben azok, akik ott dolgoznak, kénytelenek más munkát is vállalni, hogy meg tudjanak élni. Ez azt jelenti, hogy ezekben az otthonokban nagyon nehéz biztosítani a megfelelő szakmai összetételű, és megfelelő létszámú személyzetet. Az elnök egyetlen példával szemléltette a problémákat. Sok olyan idős embert gondoznak, aki nem tud magától enni, meg kell etetni. Márpedig, ha egy gondozónőre sokan jutnak, akkor az ebédidő alatt nem tudja valamennyi rábízott embert ellátni. Így lesznek olyanok, akik nem jutnak élelemhez. 

Nem kisebb gond, hogy ezeknek az otthonoknak megemelkedett az energiaszámlájuk, és nem tudják, hogy miből fizessék ki. A növekedés mértékében nem lehet a gondozottakra hárítani ezeket a költségeket. Ugyanakkor sújtja őket, hogy az élelmiszerárak is elszabadultak. Ehhez tegyük hozzá még azt is, hogy ezeknek a sokszor beteg, idős embereknek az sem mindegy, hogy mit esznek. Nagyon jó lenne, ha a betegségüknek megfelelően tudnának naponta ötször táplálkozni. Ez külön óriási gondot jelent.

Lehet, hogy ezek az intézmények ellehetetlenülnek a problémák miatt? – kérdeztük Hegyesiné Orsós Évát, aki azt nem tudta megmondani, milyen megoldást tudnak találni az intézmények a gondjaikra. Hozzájuk azok fordulnak elsősorban, akik kétségbe vannak esve amiatt, hogy nem tudják ellátni az idős hozzátartozójukat, mert dolgozniuk kell. Sok esetben pedig az idősotthonba való bejutáshoz olyan hosszú a várakozási idő, hogy eközben az idős embernél nagyon komoly állapotrosszabbodás következik be. 

Figyelemmel kísérve a jelenlegi helyzetet, azt látják, hogy az csak egy ideig megoldás, hogy az az idős ember, aki bekerül egy ilyen otthonba, a megemelkedett költségeket fizesse. Magyarországon rendkívül magas azoknak a száma, akiknek a nyugdíja igen-igen alacsony, és ezeket a megemelkedett költségeket nem lehet ráterhelni a nyugdíjukra. Viszont ott vannak a hozzátartozók. Ilyen esetekben a törvény azt írja elő jelenleg, hogy az anyagi problémát oldja meg a hozzátartozó. Ezzel is többféle baj van, hiszen sokszor olyan családtagokról van szó, akik maguk is támogatásra szorulnak, és nem tudják megfizetni a plusz költséget. Mindemellett még vannak olyan családi kapcsolatok is, amelyek nagyon nehezen teszik lehetővé azt, hogy egy gyerek – aki lehet akár már 60 éves is –, gondoskodjon az idős szülőjéről. Hiszen lehet, hogy ő maga gyerek, vagy fiatal korában komoly traumát szenvedett, mert akiről most az állam kötelezi, hogy gondoskodjon, az egy bántalmazó szülő volt. Ilyenkor azt mondani, hogy „a te dolgod az apukádról vagy az anyukádról gondoskodni”, elég abszurd helyzet.  Ezek nagyon nehéz történetek. Az sem olyan egyszerű, hogy a költséget ráterhelik a hozzátartozó ingatlanjára, mert vagy van olyan ingatlana, amire rá lehet azt terhelni, vagy nincs. 

Azoknak, akik jobb anyagi helyzetben vannak, nincs ilyen gondjuk, mert könnyebben meg tudják fizetni, hogy a szülőjüket valaki, vagy valakik gondozzák. Azt is hallani, hogy havi 4-500 ezer forintért a saját otthonukban gondoznak idős embereket. Ez nyilván sokkal jobb helyzet, mint egy idősotthonban, ahol sok hasonló helyzetű ember között kell élni. 

Hegyesiné Orsós Éva arra hívta fel a figyelmet, hogy mindig a kormány dönt arról, mennyit szán szociális célokra. Pénz lehet, mert az emberek befizetik az adójukat, de, hogy mire mennyit szánnak, az politikai döntés kérdése. Azt nagyon komoly problémának tartja, hogy a szociális szférára egyre kevesebb pénz jut. Ráadásul pont egy olyan időszakban történik, amikor növekszik az idős, beteg emberek száma. Nyilvánvaló, hogy jóval több forrást kellene erre a szférára biztosítani. 

Az Életet az Éveknek Klubszövetség úgy gondolja, hogy méltatlan körülmények között nem lehet idős emberekről gondoskodni, és méltatlan körülmények közé idős emberek nem kerülhetnek. Egész biztos, hogy nagyobb állami szerepvállalásra lenne szükség. Ez nem negligálná egyáltalán az egyén vagy a család felelősségét. Erről nincsen szó, hiszen mindig is kellett térítési díjat fizetni, a családtag is kiegészítette. Csakhogy, amikor ilyen mértékben megemelkedtek a rezsiárak, már régen kellene, hogy legyen egy olyan program, ami megoldást kínál erre a helyzetre. Most a szociális szervezetek dolgoztak ki egy olyan programot, aminek az a lényege, hogy azt a normatív támogatást kell megemelni, ami lehetővé teszi ezeknek a költségeknek a kifizetését. 

Magyarország nem bánik jól az idősekkel, és nem csak a beteg idősekről van szó – összegezte Hegyesiné Orsós Éva. 2010 óta megháromszorozódott az időskori szegénység, ami igazi dráma. A nyugdíjemelés sem az elszabadult inflációt, sem a bérek növekedését nem követi. Hasonlóan súlyos gond, hogy egyre több egészségügyi szolgáltatás csak pénzért érhető el. A várakozási listák hosszúak. Nem véletlen például, hogy a Covidnak több, mint 40 ezer áldozata volt. (A legutóbbi népszámlálás kezdetekor, október elsején 4 millió 613 ezer férfi, 4 millió 491 ezer nő és 1 millió 407 ezer gyerek élt az országban, az aktív korúak –15 és 64 év közöttiek – száma 6 millió 201 ezer, az időskorúaké, azaz 65 év felettieké pedig 1 millió 995 ezer volt. A 2011-es és a 2022-es népszámlálás között a természetes fogyás miatt 464 ezerrel csökkent a lakosság száma, amit mérsékelt a 131 ezres, többségében a környező országokból érkező bevándorlási többlet, a népesség száma tehát 11 év alatt 333 ezerrel csökkent. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a harmadik legnagyobb a halálozási arány az Európai Unióban (a szerk.). Ezek abszolút nem véletlenek.