Hibás volt a Trianon emlékmű látványterve

Ungváry Krisztián Népszavában megjelent nyilatkozatából derült ki, hogy nincsenek 1920 előtti horvátországi települések az Alkotmány utcai, még át nem adott Trianon emlékművön. A föld alá vezető folyosó két oldalán olyan települések neve szerepel, amelyek 1920 után elvesztek Magyarország számára. 

Ungváry egyebek mellett kifogásolta, hogy közöttük van például Zágráb is. „Horvátországgal társországi státuszban voltunk, Zágráb soha nem tartozott a szűkebb értelemben vett történelmi Magyarországhoz” – hívta fel a figyelmet a történész.

Ungváry az interjú megjelenése után, „barátságos hangvételű” levelet kapott Wachsler Tamástól, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatójától. Wachsler közölte, hogy az emlékműre 1920 előtti horvátországi települések nem kerültek fel, Zágráb csak egy korábbi, „rossz látványterven” volt látható. 

Ungváry szerint, ezért is kell óvatosan bánni „Nagy-Magyarország” térképével, amely magában foglalja Horvátországot. Mint mondta, az ő dolgozószobájában is van ilyen térkép, de ő történészként használja. Pontosan tisztában van azzal, hogy a horvát rész – eltekintve egyes határ menti vidékektől – soha nem volt magyar szállásterület, ott soha nem élt jelentős számú magyar lakosság. 

Azok, akik „Nagy-Magyarországot” ábrázoló matricát ragasztanak az autójukra, vagy ilyen pólót viselnek, egy végtelenül leegyszerűsített üzenetet közvetítenek: azt, hogy „mindent vissza akarunk kapni”. Az ilyesfajta gondolkodás vezet azoknak az „idióta nézeteknek” a terjedéséhez, hogy a nemzetiségek eredetileg Magyarországhoz akartak tartozni, és ettől csak a „Soros Györgyhöz hasonló felforgató figurák” tántorították el őket – mondta a Népszavának a történész, majd hozzátette: nekünk is fájdalmas, ha olyan „Nagy-Szlovákia” térképet látunk, amelynek a Dunántúl is a része, vagy olyan „Nagy-Romániát”, amely a Tiszántúlt is magában foglalja. 

Ungváry szerint, azzal, hogy az Alkotmány utcai emlékművön végül nem lesznek horvát helységnevek, a legnagyobb probléma még nem oldódott meg, hiszen továbbra is érvényes, hogy a feltüntetett helységnevek az 1913-as állapotot tükrözik. Sok kisebb településen ugyanis egyáltalán nem éltek magyarok, magyar nevet is csak a századforduló környékén kaptak.