Hibát követ el az Orbán-kormány

Csaba László szerint a pénzügyminisztert hallgatva hiába érezhetjük magunkat az aranykorban, azokkal a "csodálatos" számokkal időről-időre bajok vannak.

Az akadémikus szerint amikor az Eurostat elkezdi vizsgálni mondjuk az államadósságot, akkor ők nem egyszer mást találnak, mint a magyar hivatalos adatok. Kiderül, hogy újabb és újabb tételeket kellene számításba venni az államadósságnál, de nem teszik. Az Eximbankot kilenc év után kénytelen volt a kormányzat beszámítani a statisztikába, amely állami többletkiadást eredményezett.

A makrogazdaság teljesítményénél érdemes figyelembe venni, hogy rendkívül kedvezőek voltak, és még mindig azok a nemzetközi feltételek. A korábbi időszakra nem volt jellemző, hogy negatív reálkamatra lehet felvenni hitelt a nemzetközi piacon. Ha csak az elmúlt kétszáz évet vesszük, ilyesmi mindössze talán öt-hat évben fordult elő. Ugyanígy az Európai Unión belül a német gazdaság, nem mondom, hogy dübörög, de azért jelentős ütemben növekszik. 

A  velünk szoros gazdasági kapcsolatot tartó Bajorországban vagy Baden-Würtenbergben a GDP növekedése tavaly is az öt százalék feletti sávban mozgott. Kedvező számunkra az Európai Központi Bank szuper laza monetáris politikája is. Az Európai Tanács azáltal, hogy a legnyilvánvalóbb fiskális kihágásainkat is elengedi, szabadabb költségvetési és  monetáris politikát tesz lehetővé számunkra.

Csaba László szerint az hiba, hogy a gyors növekedés éveit nem használjuk fel költségvetési konszolidációra. De azért azt is látni kell, hogy ha egy országban 4  százalékos az éves növekedés és 13 százalékos a béremelkedések üteme, akkor ezt nem lehet a vég nélkül folytatni, mert ez már tőkefelélés. A jegybank három éve, nagyon udvariasan becsomagolva, a legkülönbözőbb területeken a költségvetéstől az egészségügyig sürgeti a változásokat.

Felmerül a kérdés, ha mindenben jó úton járunk, akkor miért volt szükség a jegybank 330 pontos versenyképességi programjára? Biztosak lehetünk abban, hogy a ma alkalmazott modell nem tartható. Nem maradhat fenn egy olyan helyzet, hogy főként a belső fogyasztás húzza a nemzeti jövedelem a növekedését. Szükség van olyan változtatásokra, amelyek a jövő növekedését megalapozzák. Úgy látom, hogy a kormány nem gondolkodik ilyenekben – jelentette ki Csaba László.