Hiller István: 2021. október 23-a az új, demokratikus ellenzék születésnapja

– Miben látja 2021. október 23-ájának jelentőségét?

– Egy közösség, egy ország, egy nemzet életében tisztességes és fontos dolog, hogy megemlékezzen meghatározó és jeles eseményekről. Ez igenis összetartja a közösséget, ennek van jelentősége. Sokan mondják, hogy az ünnepeink üres protokolleseményekké válnak, és csak egy megszokott, kipipálandó rendezvényekké. Én mégis azt mondom, ha nem emlékeznénk meg ünnepekről, fontos eseményekről, akkor ez a közösség sokkal kevésbé lehetne egységes.

– Hogyan látja 1956. október 23-át?

– Ez a dátum értelemszerűen egy olyan forradalom és szabadságharc kezdőnapja, amelyet bátor, és akkor jókedvű fiatalok indítottak útjára. Az egykori filmfelvételeken az én számomra október 23-ának a legfontosabb jellemzője, hogy egyetemisták egymás mellett, egymásba karolva, akkor még jókedvűen, optimistán és bizakodva mennek Budapest utcáin. Ezt a képet érdemes megőrizni. November 4-én érdemes másról beszélni, de október 23-a, az a bátor fiatalok forradalma volt. Csakhogy van egy másik október 23-a is, amiről a közelebbi magyar múlt szándékait elfedni akarók tudatosan nem beszélnek. 1989. október 23-án kiáltották ki – és mivel én is ott voltam – kiáltottuk ki a III. Magyar Köztársaságot. Azt a köztársaságot, ami gyakorlatilag ma már nem létezik. Csak a nevében él. Köztársasági elnökünk van, de köztársaságunk nincs. Ezt a köztársaságot nem egy nap alatt intézték el, hanem egy bő évtized alatt egyszerűen kiüresítették. Lényegtelenné tették mindazt, amire akkor sokan vágytunk, hiszen a III. Magyar Köztársaság kifejezte a rendszerváltást az államformában, és ennek van, volt szimbolikája. Ezt teljesen elvették. A forma mellett, pedig még a határainkon is lecserélték a táblát, a köztársaságot kitörölték. Nem, mintha nem lennénk büszkék arra, hogy az országunk Magyarország, de egy köztársaság párti gondolat büszkén vállalja azt is, hogy egy hozzánk látogató vendéget azzal köszöntsük: ez a Magyar Köztársaság. És nyilván vannak lényegi dolgok is – mert az említetteken viszonylag könnyű lenne túllépni –, de mindaz, amit a rendszerváltás köztársasága ígért, és amiben sokan hittek, hittünk, mára mind vagy elvették, vagy vitatják. Ilyen az esélyek egyenlősége, a közteherviselés, a fékek és ellensúlyok rendszere, egy nyugati típusú demokrácia, amelyik Magyarországot minden tekintetben természetes közegébe, a nyugat-európai közösség mellé teszi. Ezért új köztársaságra van szükség, a IV. Magyar Köztársaságra, mert az, amelyet 32 évvel ezelőtt, 1989. október 23-án kikiáltottak, már csak formájában, elnevezésében van jelen. Lényegét elvesztette.

– Mit gondol az idei október 23-áról?

– 2021. október 23-ának láthatóan van, lesz egy másik jelentése is. Ahogy emlékezünk 1956. október 23-ára, ahogy nekem, nekünk, demokratáknak érdemes feleleveníteni 1989. október 23-át, egészen biztos vagyok benne, hogy 2021. október 23-a sem egy megszokott év megszokott ünnepnapja. Az új, demokratikus ellenzék születésnapja ez a dátum. Szükségünk van szimbólumokra, jelképekre. Hogy ezt is megmutassuk a lényegi, a tartalmi dolgok mellett. Ezért úgy gondolom, hogy az új ellenzék születésnapja, az előválasztás utáni első alkalom, amikor összejön a 106 választókerületi ellenzéki jelölt, a közösen megválasztott miniszterelnök-jelöltünk, Márki-Zay Péter, és azok a választók, szavazók, akik részt akarnak venni, és együtt akarnak lenni velünk. Egészen pontosan mi akarunk együtt lenni velük, mert a lényeget ők jelentik. Az előválasztás nem a politikusokról szól, hanem arról a nagyszerű tömegről, arról a több mint 660 ezer emberről, aki akarta, és merte vállalni, hogy az első ilyen alkalommal részt vesz. Mi, politikusok ajánlatot tettünk, de a döntést ők hozták meg, és ez – úgy gondolom – nagyszerű dolog. Ennek a sikeresen, és nagyon nagy eredménnyel lezárult előválasztásnak az a következménye, hogy október 23-án együtt lehetünk. Nekem 2021. október 23-a az előbb említett két esemény, ’56 és ’89 után az új magyar ellenzék születésnapja.