(Hollik István) náci beszéde

Németh Péter 2020. május 31. 11:23 2020. máj. 31. 11:23

Nem valamiféle tiszteletlenségből, vagy a sértés szándékával íródott zárójelbe a Fidesz szóvivőjének neve – bár talán azt is megérdemelné –, hanem mert amit elmondott, a kormánypárt nevében mondta.

Persze az is fontos jellemvonás, ha valaki hajlandó ilyesmire, de azt pontosan tudjuk, hogy Orbán Viktor csalhatatlan érzékkel választja ki szereplőit; megtalálja a hollikokat, akik vállalják a nyilvánosság előtt a legszörnyűbb mondatokat is. Holliknak tehát most az volt a dolga, hogy békés megemlékezőként beszéljen a náci hordáról. Arról a hordáról beszélek – közel kétezer ember –, akik végre újra kiélhették rasszista indulataikat, és tiltás ide, tiltás oda – hiába a kötelező távolságtartás –, randalírozhattak a fővárosban – rendőri asszisztencia mellett.

Az, hogy a szóvivő butaságokat beszél, úgy nyilatkozik az egyébként tényleg szörnyű gyilkosságról, mintha ilyesmi először, és kizárólag Karácsony Gergely főpolgármestersége alatt fordulhatna elő, ez legyen csak a politikus gondolatszegénységének mércéje. Az azonban, hogy ezt az egyébként mindenki számára láthatóan és egyértelműen szélsőséges megmozdulást, a folyamatos beszédet a cigánybűnözésről, békés megemlékezésnek aposztrofálni, már nem lehet pusztán a szóvivő butaságaként értelmezni.

Hollik nyilván központi feladatot teljesített, amit némiképp megerősít az, ahogy maga Orbán Viktor szólt a csütörtöki megmozdulásról, péntek reggel, az állami rádióban. A következőket mondta: „annyi saját magyar gondunk, bajunk van, hogy kevés idő marad a Magyarországon kívüli események pontos nyomon követésére. Csak ezen a héten is itt volt ez a Deák téri késelés például. Megrázza az embert, együttérzésemet szeretném kifejezni egyébként az áldozatok hozzátartozóinak, és hiába fogtuk el azonnal az elkövetőket, ez nem adja vissza az életüket. Tegnap tüntetés volt ezzel kapcsolatban, tehát zajlik az élet Magyarországon.”

Szóval, Orbán szerint ennyi: zajlik az élet Magyarországon. Egyetlen bíráló szó, egyetlen elítélő mondat sem. Egyszerűen zajlik az élet Magyarországon. Igaz, ő nem támadt rá az eset kapcsán Karácsonyra, nem követelte, hogy álljon az áldozatok mellé – mintha Karácsony a gyilkosoknak szurkolt volna –, ezt meghagyta Holliknak. Illetve rábízta. Így talán pontosabb.

Mellesleg megfigyelhető: a Fidesznek és elnökének nincs egyetlen rossz szava sem a Mi Hazánk mozgalomra, számukra a Jobbik helyébe lépett rasszista formáció nem jelent problémát.

Orbán a parlamentben – a Jobbikot támadva –, folyamatosan annak régi énjét hiányolja, számára az az antiszemita, cigánygyűlölő, EU-s zászlót égető párt volt az igazi. Neki, ez a mostani már ballib; sehol egy kis autóborogatás, gyújtogatás, félelem-keltő vonulás Budapesten. Most, a kettős gyilkosság apropóján, a Mi Hazánktól végre megkapta, újra elmondható, hogy megint zajlik az élet.

De miért is bántotta volna az engedély nélkül tüntetőket, ha ennek apropóján újra kihangsúlyozható Karácsony alkalmatlansága, ha rá lehet erősíteni a gyöngyöspatai szegregáció bírósági ítéletének igazságtalanságára, vagyis a cigányok munka nélküli, csak segélyekre támaszkodó életére, amivel lám, még a magyar labdarúgó válogatott kapitánya, Dzsudzsák Balázs  is azonosulni tud. Különben miért keveredett volna a tüntetők közé. Igaz, igyekeztek őt azzal kimosni a gyalázatból – amivel végülis csak visszaigazolták a megmozdulás gyalázatos voltát –, hogy a Szijjártó-barát futballista a demonstrálókat nyugtatni jelent meg, viszont, ha nyugtatni kellett őket, akkor miért nevezzük a történteket békés megemlékezésnek?

Ezek természetesen csak apró logikai bukfencek, valóban semmiségek ahhoz képest, ahogy a Fidesz szóvivője megpróbál egy náci akciót elfedni, és válik a beszéde ezáltal lényegében nácivá. Aki ugyanis a valódi gyűlöletkeltést elhazudja, az apropó nélküli cigányozást békés megemlékezésként mutatja be, az maga is részévé válik a náci gondolatoknak. És, a Fidesznek – úgy látszik – szüksége van erre a szélsőségre. Hogy azért-e, hogy ne őt lehessen a legszélsőségesebb pártnak nevezni, vagy azért, hogy legyen olyan párt, amelyik kimondja helyette, ami amúgy a sajátja, azt nem tudom. Amit tudok: szégyellem, hogy ilyen a mi hazánk. Szégyellem, hogy ilyen Hollik István, szégyellem, hogy ilyen a Fidesz.

Szégyellem, hogy ilyen Orbán Viktor.