Hosszabb távon is velünk maradhat a rekordokat döntögető infláció

A fogyasztói árindexet alkotó összes alkategóriában jelentős volt a drágulás a ruházkodási cikkek és a háztartási energia kategóriáján kívül. Az előzetes várakozásokhoz képest, viszont leginkább az élelmiszerek nyolc százalékos drágulása járult hozzá a vártnál nagyobb mértékben a magasabb év végi inflációhoz – írja a G7.

Emögött részben még mindig az energia- és alapanyagárak növekedése miatt emelkedő termelői költségek állhattak. De a cégek bátrabban is emelhettek árakat, arra számítva, hogy a 2021 végén és 2022 elején a kormány felől a lakossághoz érkező jelentős transzferek okán, a drágább termékeikre is lesz kereslet.

A hosszabb távú gazdasági folyamatok drágulásra gyakorolt hatását jobban megragadó maginfláció 5,3-ról 6,4 százalékra, 20 éves csúcsra emelkedett decemberre. Ez a normál fogyasztói árindexet meghatározó fogyasztói kosár nagyjából kétharmada alapján áll össze, amiben nincsenek benne például a feldolgozatlan élelmiszerek és az üzemanyagárak. Tehát kifejezetten olyan tételek, amiknek az ára erősen kitett a világpiaci áringadozásoknak.

Az év végi adatok arról árulkodnak, hogy a lakosság és a vállalatok egyre nagyobb mértékben igazítják hozzá a várakozásaikat a nagyobb dráguláshoz, ami önbeteljesítő jóslatként okozhat hosszabb távon is jelentősebb inflációt.

A G7 hosszú cikkben ismertette az infláció mögött álló kül- és belföldi hatásokat, és azt, hogy ezek várhatóan milyen szerepet játszanak majd 2022-ben. Például az alap- és nyersanyagok, alkatrészek, az energia drágulása és a tengeri szállítmányozás zavara, illetve a hazai munkaerőhiány is hozzájárul a magas inflációhoz. Ezek miatt arra számíthatunk, hogy hosszabb távon is velünk maradhat a magasabb infláció.