Hosszú távon ható károkat szenvedett Magyarország EU-kapcsolata

HírKlikk 2020. szeptember 24. 14:45 2020. szept. 24. 14:45

A magyar miniszterelnök egy esszében a Nyugat „perverziójára” panaszkodik, harcra szólít az EU ellen, összeesküvés-elméleteket terjeszt, és hangsúlyozza, mennyire támogatja Donald Trumpot a választási harcában – írta Orbán Viktor Magyar Nemzetben megjelent cikkéről a Deutsche Welle „Orbán elfordulása a Nyugattól” című elemzésében. „Orbán egyértelműen elutasítja a Nyugatot, amely úgymond Közép-Európa szempontjából elvesztette vonzerejét” – állapítja meg az elemzés. 

A Deutsche Welle az Orbán-cikk számos részletét idézve, megállapította: Orbán és a Fidesz évek óta azt hirdeti, hogy az európai konzervatívok elárulták a keresztény Európa ideálját, ennek alátámasztására pedig mindig ugyanazokat az összeesküvés-elméleteket hozzák fel. Orbán mostani esszéjében is azt állítja, hogy az európai intézmények nem Európa polgárait, hanem „Sorost és az embereit szolgálják”, aki közösen dolgozik a „brüsszeli elittel”, „a nemzetközi sajtóval” és „civilnek álcázott szervezetekkel”. Az írásában a magyar politikus a szélsőjobb által kedvelt elméleteket is újra előhozza. 

„Orbán Viktor az elmúlt hetekben élesebb hangot ütött meg az ellenfeleivel szemben, és ennek egyik oka az lehet, hogy drámaian megnövekedett Magyarországon a koronavírus-fertőzések száma...Nagyon fél attól, hogy a járvány és a gazdasági válság miatt veszít a népszerűségéből. Nem utolsó sorban ezért korlátozta tovább a sajtószabadságot, biztosított magának felhatalmazásokat, és korlátozta az ellenzék pénzügyi eszközeit” – mondta Krekó Péter, a Political Capital intézet politológusa a német műsorszórónak. Emellett az Európai Parlamentben több frakció is jelezte, hogy csak akkor fogadja el az új költségvetést, valamint a segélycsomagot, ha a jogállamisági feltételekhez kötik a kifizetéseket. Ezt Orbán a cikkében „zsarolásnak” minősítette, és leszögezte, hogy ez esetben nem szavazza meg a költségvetést.

Krekó Péter azonban valószínűtlennek tartja, hogy Orbán vétót emelne. Úgy látja, Orbán rá van szorulva az EU pénzügyi segítségére, és minden fenyegetése ellenére, az EU szintjén eddig mindig együttműködő volt. A szerző szerint, azonban Magyarország EU-hoz fűződő kapcsolata így is hosszú távon ható károkat szenvedett, ezért is keres most szövetségeseket a tengeren túl, és ezért jelzi az uniós tagállamok kormányfői közül elsőként, hogy támogatja Trump újbóli megválasztását, miközben elutasítja az amerikai demokraták „erkölcsi imperializmusát”.  

A Washington és Budapest közötti kapcsolatok igen jók, még annak ellenére is, hogy Orbán Moszkvához és Pekinghez közeledik. A magyar külügyminisztert Trump meghívta az Izrael, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrain közötti megállapodás aláírására, Szijjártó pedig kedden egyenesen Nobel Béke Díjra javasolta Trumpot. Krekó leszögezte: Orbán és Trump nem csupán retorikai és politikai téren hasonlít, szükségük is van egymásra. Az EU-ban kevesen támogatják nyíltan Trumpot, de Orbán megteszi, és ez fordítva is így van. Ugyanakkor hosszabb távon súlyos tehertételt jelenthet Trump és Orbán kapcsolatára, hogy az utóbbi Oroszországhoz és Kínához közeledik. A magyar külpolitika egyensúlya Krekó szerint veszélyes és törékeny, Orbán hadüzenete a Nyugatnak tehát visszafelé is elsülhet, még akkor is, ha Donald Trump megnyerné novemberben a választásokat.