Idei választások: Három lista tavaszra, egy lista őszre

NVZS 2019. február 11. 09:41 2019. feb. 11. 09:41

„Március végéig létrejöhet egy ellenzéki megállapodás az őszi önkormányzati választásokra, a nagy kérdés az, hogy a májusi Európai Parlamenti választások eredményeinek a fényében mi történik majd vele” – véli Horn Gábor, aki szerint „ismerve a szereplőket, váratlan eredmény esetén ingerük lehet majd újragondolni az egyezséget, a kérdés, elég bölcsek lesznek-e kitartani mellette”. A pártok összefogása komoly eredményeket hozhat – ezt mutatta ki a Republicon Intézet által a napokban közzétett elemzés is. Az EP-választásokra Horn szerint három ellenzéki lista látszik reálisnak.

Több helyen is formálódik már az ellenzék összefogása az őszi önkormányzati választásokra, ami azt jelenti, hogy a pártok egy jelölt mögé állnak, vagy ha ezt nem is deklarálják, de egy párt sem indít saját jelöltet ott, ahol az összefogás a többi párt között megvalósul. Horn Gábor példákat is sorolt a Hírklikknek: Szombathelyen már meg is történt a megállapodás, a pártok felsorakoztak a szocialista jelölt mögé; ahogy Pécsett egy független jelölt mögé; s Egerben is előrehaladottak már a tárgyalások arról, hogy a Jobbikos Mirkóczki Ádám legyen a jelölt.

„Mert nem csak mi vagyunk okosak, láthatóan az ellenzéki pártok is levonták a tavaly tavaszi országgyűlési választások tanulságait” – szögezte le a Republicon Intézet vezetője, utalva arra a múlt héten nyilvánosságra hozott elemzésre, amely kimutatta, hol és hogyan lehetne összefogniuk az ellenzéki pártoknak a legjobb eredmény, a legtöbb polgármesteri hely eléréséhez. 23 megyei jogú városban vizsgálták a helyzetet, a 2018-as listás és a 2014-es polgármester-választások eredményei alapján szűrve le a következtetéseket.

Három kategóriába sorolták a megyei jogú városokat: vannak az ellenzék számára nehezen nyerhető városok (Debrecen, Győr, Kecskemét,  Sopron, Székesfehérvár, Zalaegerszeg); vannak a billegők (Békéscsaba, Eger, Érd, Hódmezővásárhely, Kaposvár Nagykanizsa, Nyíregyháza, Szekszárd, Szombathely, Veszprém); és az ellenzék számára esélyesek (Dunaújváros, Miskolc, Pécs Salgótarján, Szeged, Szolnok, Tatabánya). Az elemzés azt is megmutatja, hogy az egyes megyei jogú városokban milyen beállítottságú jelöltnek lenne nagyobb esélye legyőzni a Fidesz emberét: 23-ból 12-ben egy jobboldali,

11-ben pedig egy baloldali, liberális polgármesterjelöltnek:

Horn szerint március végéig létre is jöhet a megállapodás, ám úgy látja: van arra is esély, hogy a májusi EP-választások után ingert éreznek egyes pártok annak módosítására. „A májusi választás tulajdonképpen egy nagymintás közvéleménykutatás lesz az ellenzéki pártok között is, aminek az eredménye fel is rúghatja az addigi megállapodásokat” – szögezte le, kifejtve: a mostani erőviszony alapján két közepes párt van az ellenzéki oldalon, az MSZP és a Jobbik, mellettük két kisebb, a lécet még átugró DK és LMP, illetve eséllyel még  a Momentum is, amit hónapok óta a bejutási küszöb körül mérnek. „Május lesz a fordulópont, ugyanis ismerve a szereplőket, ha valamely párt jobban szerepel a vártnál, azaz váratlan eredmény esetén ingerük lehet majd újragondolni az egyezséget, a kérdés az, elég bölcsek-lesznek-e” – vonta le a tanulságot Horn, aki emlékeztetett arra, hogy a 2014-es EP-választások is meglepő eredménnyel zárultak.

Kérdés az is, megvalósulhat-e bármilyen összefogás az EP-választásokra az ellenzéki pártok között? Sokak szerint ugyanis azzal lehetne optimalizálni az ellenzéki mandátumokat, s kevésbé vesznének el töredékszavazatok. Horn szerint matematikailag elvben lehetne ilyen összefogásban ráció, de nincs realitása. Ami viszont elképzelhető, „bár ahhoz is a pártok önmegtartóztatására lenne szükség”, hogy három ellenzéki lista álljon össze. Egy baloldali lista: az MSZP, a DK és a Párbeszéd szövetsége akár 20-25 százalékos eredményt is el tudna érni, hiszen a szavazók mintegy harmada baloldali beállítottágú. A Momentum elemi érdeke, hogy önállóan induljon; veszíteni ugyanis nem nagyon tud, de ha átugorja az 5 százalékos küszöböt, akkor nyer. S összeállhatna egy jobboldali lista is egy Jobbik-LMP összefogással. A Jobbik így fel tudná magát tornászni a 20 százalékos küszöbre, az LMP pedig nem kockáztatná a politikai értelemben vett halálát, ami bekövetkezne, ha nem érne el legalább 5 százalékos eredményt, amire van esély. S ha ez bekövetkezne, akkor legalább nem vesznének el a rá adott szavazatok (akár 4,5 százaléknyi).

„Nem vagyok jós” – válaszolta Horn kérdésünkre, hogy mennyire látja reálisnak a három ellenzéki listát az EP-választásokon. Mint kifejtette: a nagy kérdés a baloldali listában az, hogy képes lesz-e Gyurcsány Ferenc megtartóztatni magát és hátrébb lépni az EP választás erejéig. Ha igen, akkor jó eséllyel a baloldal három pártja minimum megtarthatná a jelenlegi összesen öt mandátumát az EP-ben, s ismét elmondhatnák, hogy a baloldal a második legerősebb párt.