Ígéret-cunami: már nem számít semmi

Sebes György 2021. június 15. 12:42 2021. jún. 15. 12:42

Nagy árat fizet Magyarország és az egész társadalom azért, mert Orbán Viktor és csapata osztogatással igyekszik megteremteni a jövő évi választási győzelem alapjait. Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője azonban úgy véli, már készülnek a lehetséges bukásra is. A lépéseikben látszik az elkeseredettség, az, hogy már nem számít semmi, csak valahogy nyerjenek. A politológussal a pénzszórás mozgató rugóiról és következményeiről beszélgettünk.

– Már szinte nincs is a társadalomnak olyan rétege, amelynek az utóbbi időben ne ígért volna a hatalom különféle juttatásokat. Nem kétséges, pénzosztással igyekeznek híveket szerezni. Ez hatásos lehet?

– Az utóbbi harminc évben egyre kevésbé lehet gazdasági jellegű ígéretekkel választásokat nyerni. Ennek egyszerű oka van: az emberek már nem hisznek a politikai élet szereplőinek. Az egyetlen kivétel talán a szocialisták 2002-es győzelme volt, ami előtt Medgyessy Péter, valamint az MSZP és az SZDSZ egymást túllicitálva tett ígéreteket. Ám akkor is az lehetett a győzelem fő magyarázata, hogy a Fidesz elhibázta a kampányát és nagyon sokaknak elegük lett már Orbánékból.

– Most azonban valóban befolyhatnak a kasszába az ígért összegek. Így több jut a kisvállalkozóknak, a családosoknak, a nyugdíjasok pedig már kaptak is egy „hatalmas”, 0,6 százalékos emelést, amire a választásig még rá is tesznek.

– Ha már a 0,6 százalékot említette, a fő probléma ezekkel a juttatásokkal az, hogy általában olyan csekély összegekről van szó, amelyek inkább taszíthatnak. Ráadásul a pénzosztogatás egész struktúrája igazságtalan. Csak egy példa: a 13. havi nyugdíjat – illetve egyelőre egy részét – az is megkapja, akinek jóval 2 millió forint felett van a havi ellátása, meg az is, aki 80 ezer forintból tengődik. Ez így teljesen igazságtalan, ahogy az volt már akkor is, amikor a szocialisták először megígérték. A lengyeleknél is van ilyen, csak ott mindenki az átlagnyugdíjnak megfelelő, egyforma összeget kap. Ez ugyan a jómódúaknak nem sokat számít, viszont a szegénységben élőknek óriási segítséget jelent. Van tehát igazságos megoldás. De amit itt ígérnek, az ellentétes hatást válthat ki. A gyermekes családoknak szóló adókedvezmény is legalább annyi fiatal embert háborít fel, mint amennyi örül neki. Egy gazdag kétgyerekes család miért adna vissza mondjuk 800 ezer forintot, miközben az, akit a válság akár fizikailag, akár egészségileg sújtott, de nincsenek gyerekei, nem kap vissza semmit. Minden ilyen célzott segítségnek vannak „áldozatai”.

– Hallatszottak is már olyan hangok, hogy mindennek az árát az egész társadalom, az adófizetők fizetik meg.

– Ha egyetlen pozitívumot kellene említenem a Fidesz kormányzásából, az az, hogy 2013-tól költségvetési fegyelem irányította a gazdaságpolitikájukat. Ennek persze nagy ára van, mert szociálisan teljesen érzéketlennek bizonyultak, arra viszont figyeltek, hogy a költségvetés ne szálljon el. Csakhogy amit az utóbbi napokban a miniszterelnöktől hallunk, az, hogy szinte naponta számol be 500-1000 milliárd eltapsolásáról, teljesen felborítja a büdzsét. Ebből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy Orbán Viktor számol a választási vereséggel. Ilyet ugyanis két esetben csinál az ember. Vagy, ha nagyon el van keseredve és úgy látja, már csak az osztogatás segíthet, vagy, ha úgy véli, az ígéretek teljesítése már nem az ő gondja lesz. Nem irigylem azt a kormányfőt, akinek a nyakába szakad majd az a költségvetés, ahol nyolc-kilenc százalékos is lehet majd a hiány. Ilyen kormányzati ígéret-cunami azt jelzi, hogy Orbán és csapata készül egy lehetséges bukásra. Erre utal egyébként a magán-alapítványokba kimentett vagyon is. Vagyis kezdik felélni a gazdasági lehetőségeket, és ha valóban buknak, akkor utána nagyon nehéz lesz ezt kezelni.

– Csakhogy előfordulhat, hogy mégis győznek. Ebben az esetben pedig a saját helyzetüket nehezítik meg.

– Valóban, ezekben a lépésekben látszik az elkeseredettség. Már nem számít semmi, csak nyerjünk. Mindebben nagy fokú felelőtlenség érhető tetten. Gyurcsány Ferencet gyakran bírálták azért, amiért a 2006-os választás előtt felelőtlen volt. Én most ugyanezt érzékelem. Ezzel a hozzáállással, amely arról szól, hogy majd meglátjuk, mi lesz, de semmi nem számít, be lehet dönteni a magyar gazdaságot. Nem kétséges, Orbán is érzi ezt. Nem véletlen, hogy amikor az adó-visszatérítésről beszélt, a feltételek között említette az 5,5 százalékos gazdasági növekedést. Nem lehet tudni, ezt mire alapozza, de mindenesetre hagyott egy kiskaput, hogy visszatáncolhasson.

– Arra pedig várhatunk, hogy Orbán elmondja a maga őszödi beszédét.

– Kis részletekben már megtette. Volt az életében nem egy alkalom, amikor leleplezte saját magát. Gondoljunk csak arra a néhány évvel ezelőtti, a kötcsei polgári pikniken elhangzott beszédére, amelyben a centrális erőtér megteremtéséről volt szó. Vagyis lényegében a saját egypártrendszerét vázolta. De ugyanilyen önleleplező dolognak tartom a legutóbbi állásfoglalását arról, hogy mi, magyarok, nem térdelünk le. Hiszen vannak olyanok, akik ezt tartják jónak, hatásosnak, hogy egy jó ügyben, a rasszizmus elleni küzdelemben kifejezzék tiltakozásukat. Vérlázító erre azt mondani, hogy ez megsérti a magyarokat. Azért mondhat ilyeneket, mert vannak olyan kutatások, amelyek szerint a magyarokat nem érdekli ez a probléma. Ugyanakkor jól jelképezi azt a gyűlöletkeltést, amely politikájának egyik meghatározó eleme. A magyar csapatok is tele vannak színes bőrű futballistákkal, de mi nem tiltakozunk a rasszizmus ellen?

– A következetesség sosem volt a miniszterelnök erős oldala, hiszen a jelenlegi osztogatás is szembemegy azzal a sokat hangoztatott elvvel, hogy a járvány idején nem adnak segélyt, csak a munkahelyek megtartását vagy újrateremtését támogatják.

– Azt azért jegyezzük meg, hogy az osztogatás nem is szociális támogatás. Itt az kap többet, aki jobban keres, legyen akár családos, vagy nyugdíjas. Mindennek fő célja a jómódú, középosztálybeli emberek visszanyerése. A másfél milliós törzsszavazói bázis ugyan megvan és marad is, amíg Orbánt az élen látják – bár, hogy utána mi lesz, azt nem tudjuk. De emellett van egy milliós réteg, amely gazdasági értelemben nyertese volt az utóbbi nyolc évnek. Csakhogy ezt a réteget nagyon megviselte a járvány. És tőlük kopott le 2020 őszére, a Fidesz mélyrepülésekor mintegy 5-600 ezer szavazó. Őket szeretné a miniszterelnök újra maga mellett látni. Miattuk próbál most építkezni azon az alapon, hogy semmi sem számít. És ezért fog Magyarország, fogunk mi mindannyian nagy árat fizetni, akár marad az Orbán-rezsim, akár nem.