Így lesz a TAO-pénzekből hivatalosan is magánvagyon

Nagy András 2019. február 21. 13:24 2019. feb. 21. 13:24

A vagyonkezelő alapítványok létrehozása kapcsán eddig nem esett szó arról, hogy a kormány által benyújtott törvény a sok száz milliárd forintnyi TAO-felajánlásokból származó közpénz milliárdok megforgatására is használható lesz. Azaz, ha elfogadják, a vagyonkezelő alapítványok révén a közvagyonból hivatalosan is magánzsebekbe kerülő magánvagyon lehet.

A kormány benyújtotta, a parlament pedig tegnap már meg is tárgyalta a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényjavaslatot. A Trócsányi László igazságügyi miniszter által jegyzett javaslatról már napok óta cikkez a sajtó. Ezek általában arról szólnak, hogy bár a törvényt a hivatalos kormányzati kommunikáció szerint a Corvinus egyetem vagyonának kiszervezésére hozzák létre, az alkalmas lehet a legnagyobb magyar családi vagy más vagyonok alapítványba mentésére is.

Arról azonban alig esett szó eddig, hogy a vagyonkezelő alapítványok arra is jók lehetnek a jövőben, hogy különböző állami támogatásokat, például TAO-felajánlásokat meg lehessen szerezni. Legalábbis egy általunk megismert háttéranyag szerint.

Az MSZP szakértői által készített anyagban külön is kiemelik a TAO-támogatásokat, amelyeket azután, hogy a törvény életbe lépett, tetszőlegesen használhatnak majd ezek az alapítványok, akár gazdasági tevékenységet is folytathatnak a minimum 600 millió forintos alapítói vagyonnal, azaz be is fektethetik a közpénzt.

A vagyonkezelő alapítványi forma tehát arra lehet megoldás, hogy az eddig elvileg kizárólag sportfejlesztésre költhető TAO-vagyonokat ilyen alapítványokba kiszervezve akár a tőzsdén is megforgathassák az alapítók. Ami lényeges, hogy a minimum 600 milliós alaptőkét 3 évente egyszer kell csupán kimutatniuk, a törvény lehetővé teszi, hogy akár ha egy napra is, de visszateszik az alapítói vagyont, utána újabb 3 évig megint azt csinálnak vele, amit akarnak.

Ez azért érdekes, mert a jelenlegi alapítványi formáknál ez nem lehetséges ennyire széles körben. A „hagyományos” alapítványoknál minden tevékenység kizárólag az alapítványi célok elérésére irányulhat. Ez a vagyonkezelő alapítványok esetében akár az alapítók javára történő gazdasági tevékenység, magyarul üzletelés is lehet, és a törvény világosan kimondja, hogy az alapítók az alapítvány megszűnésekor az alapításkori vagyonnál többet is visszakaphatnak.

Magyarán, ha például a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, mint sportszervezet a törvény elfogadása után a tevékenysége támogatására létrehoz egy vagyonkezelő alapítványt, amelynek átadja a TAO-ból kapott közpénz milliárdjait úgynevezett „bizalmi vagyonkezelésre”, akkor ez az alapítvány onnantól kezdve 3 évig úgy gazdálkodik ezekkel a milliárdokkal a maga javára, ahogy akar, és csak arra kell figyelnie, hogy a 3 év lejártakor is meglegyen minimum az alapítói vagyon.

Ennek keretében még arra is lehetősége van, hogy annak a cégnek a részvényeit, üzletrészeit vásárolja meg az alapítvány, amitől eredetileg a TAO támogatásokat kapta, így visszajuttatva a cég számára az összeget. A közpénz milliárdok megforgatásából származó nyereség ugyanakkor már magánzsebekben lévő magánvagyon lesz.