Így töltöttem közmunkámat a Magyar Egészségügyért
|
2016. január 30. 15:04
2016. jan. 30. 15:04
Hideg volt. Mínusz 8 fokon állt a hőmérő, mikor hajnali 5-kor kinyitottam az ablakot. Tudtam, a társaim már fáradtan és fázva utaznak Csepel felé, de jönnek, ahogy mindig...
,,Sándor Mária és Társai a Magyar Egészségügyért szeptember 2-án lezárták az Erzsébet-hidat." Akkor nem volt hideg, pedig ugyanúgy hajnalban keltünk, és sütött a nap...
Most a hír így szól: ,,Sándor Mária és Társai közmunkát végeznek a Magyar Egészségügyért ..." Ledolgozzák a büntetést a csepeli strandon, falevelet gereblyéznek. BÜNTETÉST??? Ez számunkra nem büntetés!
A tisztelt média ezt kérdezte lépten-nyomon: "Milyen érzés közmunkázni? ,,Nem érzi megalázónak? Nem érzi igazságtalannak? Nem érzi szégyennek?"
Hogy mit érzek? Végtelen tiszteletet a Társaim iránt, akik jöttek hajnalok hajnalán, műszak után, vagy műszak előtt, hogy kivegyék részüket a munkából. Azok is, akik azóta csatlakoztak, és álltak be a Magyar Egészségügyért folytatott harcunkba, akiknek nem fagyoskodni kéne és értelmetlenül kapirgálni a falevelet. Kinek a szégyene?
Kinek a szégyene, hogy akik újjáépítették az országot a háború után, most egyedül, csukott ajtók mögött kell meghalniuk? Hogy az egészségügyben dolgozó kollégák másod-harmad állásból mennek műszakba felelősségteljes munkát végezni.
Hogy nyugdíj előtt két évvel a Kolléganő nekiindul a ,,világnak" mert nem tudja a számláit kifizetni...
Hogy fiatalok hagyják el tömegesen az országot, mert nem látják a jövőt, nem akarnak itt családot alapítani...
Hogy műszakis - sterilizáló - betegszállító Kolléga a hónap végén volt, hogy megszédült az éhségtől, vagy épp kómában találtam meg a műtéti tálcákat szállító autóban...
Hogy az ország legnagyobb kórházkomplexumában, ahol műtétekre szakosodott osztályok vannak, (sebészet, szülészet-nőgyógyászat égésplasztikai osztály, urológia, szemészet...) - be akarják zárni a sterilizálót - és a steril anyagot ide-oda mozgatni... Igen, akik benne dolgozunk, tudjuk, mekkora ennek a veszélye!
Hogy főnővérek nem tudnak beosztás készíteni emberhiány miatt, és veszélyben vannak a betegek, osztályokat zárnak le... és minderről hallgassál, vagy mehetsz... KINEK A SZÉGYENE???
Jövünk haza Várpalotáról, a ,,szeretetbuszunkkal." Mellettem a Civil 42 Szervezet egyik vezetője telefonál... látszólag egyre idegesebb. Látom a tehetetlen dühöt az arcán. Kérdem: kivel beszélsz?
"Horgas Péter barátunkkal." - válaszolta. Ki is veszem a kezéből a telefont. (Péter lelki társam. Hol ő vígasztal engem, hol én őt). Most zokog a kagylóban. Borsodban volt, ahol a gyerekek a fagyott földből csigákat kapirgálnak ki, hogy legyen mit enniük.
Tudom, hisz december 23-án az óriási ködben még elindultam a Civil 42-vel Pélyre, hogy élelmet és ruhát vigyünk. A gyerekek mellett a 4 kismalac is a szobában volt, mert úgy féltik, meg ne fázzanak. December 23! Mi vittük a Karácsonyt nekik... KINEK A SZÉGYENE?
És akkor idézek a rólam írtakból: "a romló egészségügyi humánerőforrás-helyzet kritikus szintre gyengítése." Nézzük, mi van a jóslattal, ami be fog teljesedni. A jóslat sajnos valóban fenyegető veszély, amely nem új keletű, miszerint az egyébként is erőforrás-hiányos ágazatot humánerőforrás-krízis fenyegeti... kik dolgoznak a jóslat valóra váltásán?
A képzelt igazságszolgáltatás 2015 végére maradt. A "fekete ruhás ápolónő," Sándor Mária megkapta a Népszabadság által alapított és először odaítélt Respekt-díjat, valamint az RTL Híradótól az Év embere díjat. Ez nemcsak a két médium etikai szempontjait írja le, hanem sajnos a téma jelentőségét is. Sándor Mária kiválasztása azt jelzi, hogy stratégiai területként definiálják maguknak az egészségügyi humán erőforrás rombolását. A "fekete ruhás ápolónő" folytatja harcát..."
Bizony, folytatom-folytatjuk! Várjuk a harcba Önöket is, akik tíz-hússzoros bérért osztályokat szüntetnek meg, várólistákat növelnek, és volumenkorlátokat szabnak... Tessék, Uraim! Lehet jönni gereblyézni! De boldogan várja Önöket Horgas Péter, a Civil 42 Szervezet - akik konkrétan etetik az éhes szájakat, az emberek szeretetéből - jóindulatából, akiknek még van szívük!
Várjuk Önöket bármelyik utunkra! MERT EZ AZ ÖNÖK SZÉGYENE!
Mert a munka nem szégyen - legyen bár mi is az! Mi boldogan végezzük el - a Magyar Egészségügyért - a Kollégákért. Minden egyes falevél - egy kolléga "összegyűjtése" minden egyes mozdulat Értetek van, mert ezt a csatát EGYÜTT fogjuk megvívni - és egyre több a falevél a kupacban...
Nem fáztunk a - 8 fokban! A szemét jelentjük: eltakarítva - egyelőre csak a strandon...
Most a hír így szól: ,,Sándor Mária és Társai közmunkát végeznek a Magyar Egészségügyért ..." Ledolgozzák a büntetést a csepeli strandon, falevelet gereblyéznek. BÜNTETÉST??? Ez számunkra nem büntetés!
A tisztelt média ezt kérdezte lépten-nyomon: "Milyen érzés közmunkázni? ,,Nem érzi megalázónak? Nem érzi igazságtalannak? Nem érzi szégyennek?"
Hogy mit érzek? Végtelen tiszteletet a Társaim iránt, akik jöttek hajnalok hajnalán, műszak után, vagy műszak előtt, hogy kivegyék részüket a munkából. Azok is, akik azóta csatlakoztak, és álltak be a Magyar Egészségügyért folytatott harcunkba, akiknek nem fagyoskodni kéne és értelmetlenül kapirgálni a falevelet. Kinek a szégyene?
Kinek a szégyene, hogy akik újjáépítették az országot a háború után, most egyedül, csukott ajtók mögött kell meghalniuk? Hogy az egészségügyben dolgozó kollégák másod-harmad állásból mennek műszakba felelősségteljes munkát végezni.
Hogy nyugdíj előtt két évvel a Kolléganő nekiindul a ,,világnak" mert nem tudja a számláit kifizetni...
Hogy fiatalok hagyják el tömegesen az országot, mert nem látják a jövőt, nem akarnak itt családot alapítani...
Hogy műszakis - sterilizáló - betegszállító Kolléga a hónap végén volt, hogy megszédült az éhségtől, vagy épp kómában találtam meg a műtéti tálcákat szállító autóban...
Hogy az ország legnagyobb kórházkomplexumában, ahol műtétekre szakosodott osztályok vannak, (sebészet, szülészet-nőgyógyászat égésplasztikai osztály, urológia, szemészet...) - be akarják zárni a sterilizálót - és a steril anyagot ide-oda mozgatni... Igen, akik benne dolgozunk, tudjuk, mekkora ennek a veszélye!
Hogy főnővérek nem tudnak beosztás készíteni emberhiány miatt, és veszélyben vannak a betegek, osztályokat zárnak le... és minderről hallgassál, vagy mehetsz... KINEK A SZÉGYENE???
Jövünk haza Várpalotáról, a ,,szeretetbuszunkkal." Mellettem a Civil 42 Szervezet egyik vezetője telefonál... látszólag egyre idegesebb. Látom a tehetetlen dühöt az arcán. Kérdem: kivel beszélsz?
"Horgas Péter barátunkkal." - válaszolta. Ki is veszem a kezéből a telefont. (Péter lelki társam. Hol ő vígasztal engem, hol én őt). Most zokog a kagylóban. Borsodban volt, ahol a gyerekek a fagyott földből csigákat kapirgálnak ki, hogy legyen mit enniük.
Tudom, hisz december 23-án az óriási ködben még elindultam a Civil 42-vel Pélyre, hogy élelmet és ruhát vigyünk. A gyerekek mellett a 4 kismalac is a szobában volt, mert úgy féltik, meg ne fázzanak. December 23! Mi vittük a Karácsonyt nekik... KINEK A SZÉGYENE?
És akkor idézek a rólam írtakból: "a romló egészségügyi humánerőforrás-helyzet kritikus szintre gyengítése." Nézzük, mi van a jóslattal, ami be fog teljesedni. A jóslat sajnos valóban fenyegető veszély, amely nem új keletű, miszerint az egyébként is erőforrás-hiányos ágazatot humánerőforrás-krízis fenyegeti... kik dolgoznak a jóslat valóra váltásán?
A képzelt igazságszolgáltatás 2015 végére maradt. A "fekete ruhás ápolónő," Sándor Mária megkapta a Népszabadság által alapított és először odaítélt Respekt-díjat, valamint az RTL Híradótól az Év embere díjat. Ez nemcsak a két médium etikai szempontjait írja le, hanem sajnos a téma jelentőségét is. Sándor Mária kiválasztása azt jelzi, hogy stratégiai területként definiálják maguknak az egészségügyi humán erőforrás rombolását. A "fekete ruhás ápolónő" folytatja harcát..."
Bizony, folytatom-folytatjuk! Várjuk a harcba Önöket is, akik tíz-hússzoros bérért osztályokat szüntetnek meg, várólistákat növelnek, és volumenkorlátokat szabnak... Tessék, Uraim! Lehet jönni gereblyézni! De boldogan várja Önöket Horgas Péter, a Civil 42 Szervezet - akik konkrétan etetik az éhes szájakat, az emberek szeretetéből - jóindulatából, akiknek még van szívük!
Várjuk Önöket bármelyik utunkra! MERT EZ AZ ÖNÖK SZÉGYENE!
Mert a munka nem szégyen - legyen bár mi is az! Mi boldogan végezzük el - a Magyar Egészségügyért - a Kollégákért. Minden egyes falevél - egy kolléga "összegyűjtése" minden egyes mozdulat Értetek van, mert ezt a csatát EGYÜTT fogjuk megvívni - és egyre több a falevél a kupacban...
Nem fáztunk a - 8 fokban! A szemét jelentjük: eltakarítva - egyelőre csak a strandon...
