Ilyen a mesében nincs, nemhogy jogállamban

2019. május 16. 11:06

A Kúria a minap mindenben igazat adott Tóth Bertalannak, majd mégis megtagadta a jogát ahhoz, hogy kikérje a választói névjegyzéket, annak ellenére, hogy forintra pontosan kifizette annak az összegét.

Előrebocsátjuk: nem tisztünk védeni a szocialisták vezetőjét. Az eset azonban, amiről értesültünk, kiválóan rávilágít a magyar jogállamiság finoman szólva ellentmondásos helyzetére. A történet közvetlen előzménye, hogy nem adták ki a választói névjegyzéket az MSZP elnökének, hiába fizette ki az árát.

Ugyanis választások előtt minden induló megvásárolhatja az aktuális választói névjegyzéket, vagyis a választásra jogosult emberek nevét, címét, és születési dátumát, amelyet a választás után a törvény szerint meg kell semmisítenie. Ha pártok akarják megvenni a névjegyzéket, nekik annyiszor kell kifizetniük az aktuális minimálbért (149 ezer forint), ahány mandátum sorsa dől el az adott választókerületben.

Mivel a május 26-i EP-választáson az egész ország ugyanazokra a listákra szavaz majd, az egész ország egy választókerületének tekinthető, amelyen 21 hely jár, vagyis a listát állító pártoknak most 3 millió 129 ezer forintért adja az állam a névjegyzéket.

A törvény szerint azonban, ha a jelöltek csak a saját választókerületük névjegyzékét veszik meg, akkor csak a mindenkori minimálbér egyszeresét, tehát 149 ezer forintot kell fizetniük. Tóth, mint a választáson induló jelölt (az MSZP-Párbeszéd listavezetője) ki is kérte az országos névjegyzéket, és el is utalta a Nemzeti Választási Irodának a 149 ezer forintot azzal az indoklással, hogy az EP-választáson az egész ország egy választókerületének tekinthető.

Ám a választási iroda a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatára hivatkozva megtagadta a névjegyzék kiadását az MSZP elnökének. A szocialista politikus ezután a Kúriát kérte, hogy foglaljon állást az ügyben. A bíróság meg is vizsgálta a kérdést, és világosan kimondta, hogy az NVB határozata megfosztja őt az adatigénylés jogától.

A Kúria egyetértett Tóthtal, hogy a jelölt és a jelölő szervezet (párt) adatigénylése közötti különbség annyi, hogy a jelölt harmadik személy részére, így pártjának sem adhatja át az adatokat. A Kúria egyértelműen Tóth Bertalannak adott igazat abban is, hogy hibás az NVB álláspontja, hogy a "jelölt csak a lista részeként értelmezhető" azaz ne kampányolhatna önállóan.

Ezek után azonban a Kúria arra jutott, hogy a jelölt (Tóth Bertalan) és jelölő szervezet (MSZP) adatfelhasználása között "kétséges" éles határt húzni. Ezért, bár mindenben egyetértett az MSZP elnökével, végülis elutasította a kérelmét. Hogy ezt mégis hogyan sikerült kifőznie a Kúriának, az józan ésszel beláthatatlan, ez a döntés mindenesetre olyan, mintha mától betiltanák a konyhai kések árusítását, mondván: kétséges, hogy az élelmiszerek aprítására gyártott eszközökkel nem akarnak-e bárkit leszúrni.

Szerző: Nagy András