Ilyen tojást eszik minden második magyar
Az előrejelzések szerint, a belföldön regisztrált termelésből az idén is 1,1-1,2 milliárd darab tojásra lehet számítani – közölte a Magyar Tojóhibrid-Tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség) titkára kedden, a pénteki tojás világnap alkalmából tartott online sajtótájékoztatón.
Molnár Györgyi hozzátette, hogy a nagyüzemi tojástermelés az első fél évben 540 millió darabra csökkent, míg a tavalyi év első hat hónapjában 580 millió darab volt.
A tojástermelésből származó árbevétel tavaly 23,12 milliárd forintra mérséklődött – közölte az MTI érdeklődésére a titkár, aki ezt a tavalyi termeléscsökkenéssel és az átlagár mérséklődésével magyarázta.
Az elmúlt évek összfogyasztása, felhasználása nem nagyon változott, 2,3 milliárd darab körül alakul. A belföldi igény mintegy
50 százalékát az üzemi termelés, 28 százalékát a háztáji teljesíti, 21-22 százalékát pedig az import elégíti ki.
Becslések szerint, a háztáji termelésből 600 millió darab tojás származik, az import 480-520 millió darab körül mozog évente – fűzte hozzá.
Molnár Györgyi az MTI-vel közölte azt is, hogy 2014 óta folyamatos nő egy főre jutó belföldi fogyasztás. Míg a magyarok 2017-ben átlagosan 238 darab tojást fogyasztottak egy év alatt, addig tavaly már 240 darabot.
A termelői árakról megjegyezte, hogy az első fél év átlagára nettó 22,96 forint volt, ami ugyan tíz százalékkal magasabb, mint a 2019-es, azonos időszakra eső átlagár, de tavaly mintegy négy százalékos árcsökkenést könyveltek el a megelőző évhez képest. A bolti árak féléves átlagára darabonként nettó 42,19 forint volt, az emelkedés követte a termelői árak változásának arányát, azonban az idei árnövekedéssel párhuzamosan sem érte el a fogyasztói ár a 2018-as árszintet – tette hozzá a titkár.
Szép Imre, a Tojásszövetség elnöke a sajtóeseményen a koronavírus-járvány, a madárinfluenza és a hazai tojástermelés helyzetét taglalta. Az ágazat kihívásai között a nehezen járható nemzetközi határok mellett, a munkaerőhiányt említette. Közel 600 közepes és nagyobb méretű tyúktelep és a hozzájuk tartozó csomagoló -és feldolgozóüzemek majdnem 5 ezer munkatársa dolgozott azon, hogy a hazai vásárlóknak ne kelljen lemondani a tojásról a karantén ideje alatt sem – jegyezte meg.
A szövetség a sajtótájékoztatón bemutatta edukációs kampányát is, amelyben a tojásfogyasztás előnyeire és a tudatos vásárlásra hívja fel a lakosság figyelmét. A videó alapján, a boltok polcain többnyire háromféle tartásból származó tojással lehet találkozni: az EU-konform hármas kódú ketreces tartás során a legalacsonyabb az ammónia és a szén-dioxid kibocsátás, ennek a legkisebb a földterület és az ivóvíz igénye, ez a tartásmód kíméli legjobban a Földet. A mélyalmos és madárházas kettes kóddal jelölt tartás ökológiai lábnyoma már nagyobb, ahhoz pedig, hogy minden magyar fogyasztó szabadtartásból származó, egyes kódú tojást egyen, egy Pécs nagyságú területtel többet kellene a tojótyúkoknak az országból kihasítani – a Tojásszövetség szerint.
