Itt vannak a helyes válaszok a nemzeti parasztvakítás kérdéseire!
A kormány honlapján hétfőn jelentek meg a nemzeti konzultációnak nevezett parasztvakítás kérdései. Néhányat ezek közül már korábban megismerhettünk, de már nagyon vártuk, hogy végre teljes vértezetében kidomborodjék mind a 13 feladvány, amelyekre várják az állampolgárok válaszait. Nehéz, bonyolult, elmélyült gondolkodást igénylő kérdésekről van szó, s már csak azért is alaposan meg kell gondolni, hogy mit válaszolunk, mert semmi sem múlik azon, hogyan döntünk. Mi azonban, felelősségteljes portál lévén, úgy teszünk, mintha nem így lenne, és segítünk a Hírklikk olvasóinak a 13 kérdés megválaszolásában.
Idő- és helyhiány miatt, nem áll módunkban mindegyik kérdésre külön-külön válaszolni, de erre nincs is szükség: mert bár a konzultációnak nevezett parasztvakítás hivatalos megnevezése szerint a koronavírusról szól, valójában a brüsszeli bürokraták és Soros György Magyarország elleni ármánykodásairól kérik ki az Önök véleményét. Nos, ha az alábbi szöveget kimásolják és visszaküldik a kormánynak, azzal nem csupán hazafias kötelezettségüknek tesznek eleget, de még az sem kizárt, hogy jutalomra (baráti kézfogás), vagy elismerésre (biztató hátbaveregetés) számíthatnak.
Tehát, a válaszok, 13 in 1:
T. Kormány! Alaposan áttanulmányoztam az Önök kérdéseit, és azt kell mondanom, hogy helyesírási hibát, vagy – teszem azt – elütést nem találtam. Ami a koronavírust illeti: igen, nekem is az a véleményem, hogy nem szabad hazudni. Hozzátenném: csalni, lopni, egy országot megkárosítani ugyancsak hazafiatlan cselekedet. Azt a gyakorlatot sem tartom helyesnek, ha egy kormány kizárólag a csókosait juttatja előnyös helyzetbe, az ő zsebeiket tömi tele a közösből lenyúlt lóvéval. Kifejezetten károsnak tartom továbbá a nagy fokú korrupciót, a személyre szabott tendereket, ahol már eleve kiválasztották a győztes ajánlattevőt.
Megvallom őszintén, szerintem az sem jó ötlet, hogy az Önök által a mi adónkból üzemeltetett közmédia folyamatosan hazudik. Hol csak csúsztat, hol elhallgat bizonyos, a kormányra nézve kínos dolgokat, de az sem ritka, hogy nem mond igazat. Mi, magyar adófizetők, azért költünk évente 100 milliárd forintot a közmédiára, hogy a pénzünkért korrekt, hiteles, magas szakmai színvonalú, elfogulatlan tájékoztatást kapjunk. Ehelyett propagandát nyomnak a képünkbe – ha nem lett volna gyerekszobám, bizony isten azt írtam volna, hogy bele a pofánkba.
El kell még mondanom Önöknek, hátha nem tudják, hogy tisztességtelen dolog, ha egy ország vezetése tétlenül nézi, hogy a szegények még jobban elszegényednek, miközben a gazdagok tovább gazdagodnak. Ez embertelen, magukat hívő keresztényeknek nevező magyar emberek részéről vállalhatatlan magatartás.
Befejezésül még annyit jegyeznék meg, hogy a házelnök úr modora a prosztó házmesterek megnyilvánulásaira emlékeztet. Nehezményezem továbbá, hogy az államfő egy hallgatag horgászként funkcionáló Bólogató János, a miniszterelnök pedig egy tökéletlen katona, aki békés viszonyok között, egy partra vetett tengerészként imbolyog, és öklét rázva, nagy hangon igyekszik leplezni frusztrációit, valamint félelmeit.
Köszönöm, hogy – miközben közém is lövethetnének –, azt hazudják, számít a véleményem. Várom a sorsolást, hátha egyszer nekem is kedvez az Önök szerencséje.
