Izrael: újra lángra lobbant az elfojtott parázs

A Közel-Keleten változatlanul kísért a múlt. Izrael újra védekezni és támadni is kényszerül. Az utóbbi évtizedekben gyakran ismétlődő történet. Szent-Iványi István – az SZDSZ színeiben – 1994 és '97 között volt a Külügyminisztérium politikai államtitkára. Részt vett olyan tárgyalásokon is, amelyek azzal a reménnyel kecsegtettek, hogy békét lehet teremteni a térségben. Akkor sem sikerült, előtte és azóta sem. Az 1993-ban kötött oslói megállapodás nyomán úgy látszott, lehetséges a minden érintett fél számára kedvező megoldás, ám rövidesen kiderült, erről egyáltalán nincs szó – idézte fel az egykori eseményeket. Majd hozzátette, a békének ma már semmilyen realitása sincs.

Az Új Világ Néppárt külpolitikai szakértőjével a héten kialakult, szinte háborús helyzetről beszélgettünk. Az utóbbi évek legvéresebb csatáiban máris rengeteg az áldozat, katonák és civilek egyaránt. A viszály a múlt héten újult ki, miután a jeruzsálemi Templomhegyen, az iszlám harmadik legszentebb helyén, az al-Aksza mecsetben gyülekező palesztinokat a rendőrség akadályozta meg, hogy a helyszínen felhalmozott kövekkel a lenti Siratófalnál imádkozó zsidókra támadjanak. Ennek előzménye, hogy nyolc arab család tervezett kilakoltatása miatt már forrtak a kedélyek. Otthonaikat ugyanis az 1948 előtti zsidó tulajdonosok vagy azok utódai jogi úton követelték vissza. Az érintett kelet-jeruzsálemi – sokak által vitatott státusú – városrészben amúgy is gyakoriak a zsidó-palesztin összecsapások. Mindennek a tetejébe vasárnap volt Jeruzsálem napja. Ekkor arra emlékeznek, hogy 1967. június 7-én egyesítették újra Izrael fennhatósága alatt a 19 éven át megosztott várost. A Gázát uraló Hamász terrorszervezet pedig éppen ezt az évfordulót tartotta alkalmasnak arra, hogy intenzív rakétatámadásokat kezdjen Izrael ellen, megtorlásul mindazért, amit az előző években a palesztinok ellen elkövettek, praktikusan amiért a zsidó állam még mindig létezik. 

Valóban egy hosszú ideje megoldatlan konfliktus tört újra a felszínre. Csak egy szikra kellett ahhoz, hogy lángra lobbanjon az elfojtott parázs és az előző napok eseményei erre alapot is szolgáltattak – mondta Szent-Iványi István. A valódi ok persze nem az, hogy ki akartak telepíteni arab családokat, vagy hogy a rendőrök feloszlatták a tüntetést. A Hamasz csak kapott az alkalmon, mert ők egyáltalán nem megoldásra törekednek. Míg a Fatah hajlandó volt tárgyalni, ők nem. Ám a Fatah háttérbe szorult az utóbbi időben, a Gázát uraló Hamasz pedig úgy, ahogy van, eltörölné a Föld színéről Izraelt. 

A szakértő emlékeztetett rá, hogy a helyzet romlásához nyilvánvalóan hozzájárult az izraeli belpolitika ingatagsága. Két éven belül négy választást kellett tartani és feltehetően egy ötödikre is szükség lesz az ősszel. A pártok ugyanis nem voltak képesek egy olyan kabinetet létrehozni, amely tartós többséget szerezhet a 120 tagú parlamentben, a kneszetben. Ráadásul a kormányt több mint tíz éve vezető – most is ügyvezető kormányfő – Benjamin Netanjahunak korrupciós vádak miatt hosszú ideje húzódik a bírósági pere. A Hamasz bizonyára kedvezőnek ítélte az időpontot arra, hogy nyomatékosítsa jelenlétét a térségben. S valóban, a mostanihoz hasonló támadás még nem érte Izraelt, még a védelmi rendszer, a Vaskupola sem tudta az összes rakétát hatástalanítani. Ezzel együtt nem kétséges, hogy Izrael meg tudja védeni magát. 

Szent-Iványi István szerint az új amerikai elnök Izrael melletti határozott kiállása hatással lehet az eseményekre. Joe Biden telefonon beszélt Netanjahuval és – a Fehér Ház közleménye szerint – „elítélte a Hamász és más terrorista csoportok rakétatámadásait”. Egyúttal „rendületlen támogatásáról" biztosította Izraelt és közölte, hogy a közel-keleti államnak „törvényes joga, hogy megvédje önmagát és népét". Az elnök kiemelte, hogy Jeruzsálemnek, a városnak, amely sokat jelent a világ hívő emberei számára, „a béke helyének kell lennie". nMindez azért is fontos – tette hozzá az elemző –, mert a bukott elnök azzal riogatott, hogy a demokraták hatalomra kerülve, a palesztinok mellett állnak majd ki. Emlékezetes, Donald Tumpnak is volt egy közel-keleti béketerve, de az röviddel 2019-es előterjesztése után hamvába holt. Ő azt állította, az volt az utolsó esély, hogy Izrael és a palesztinok békésen együtt élhessenek. Most viszont kiderült, a demokrata elnök is kiáll Izrael stabilitása és területi egysége mellett, miközben persze igyekszik valamilyen kompromisszumos megoldást keresni. 

Biden megszólalása azt is megerősítette, hogy Izraelt nem lehet fenyegetni. Az újabb harcok kirobbanása óta Irántól Oroszországon át Törökországig már mindenki kifejtette álláspontját. Az amerikai közlés azért lényeges, mert nyomatékosítja, hogy vele szemben nem lehet akciózni – vélte az elemző. Most több tényezős a dolog, mert valamilyen módon, mindenki szeretne beavatkozni Irántól Törökországig, de Amerika fellépése nagyon is fontos. 

Szent-Iványi István bízik benne, hogy a vérengzés alábbhagy és a háború nem eszkalálódik. Ezzel együtt a feszültség és konfrontáció továbbra is megmarad, a probléma egyáltalán nem oldódik meg és ez nem sok jót jelent közel-keleti béke szempontjából.