Januártól változtak a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett végzett munka feltételei
Eddig korlátozott volt az a kereset, amit egy ellátásban részesülő személy kaphatott. Ez a korlát a minimálbér 150 százaléka volt – 2020-ban ez bruttó 241 500 forintot jelentett –, ha ugyanis három egymást követő hónapban a havi bruttó keresetük meghaladta ezt az összeget, akkor az alkalmazottak elveszítették a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásukat.
Az egyéni vagy társas vállalkozói helyzet is hasonló volt, de ott a garantált bérminimum másfélszeresénél – 2020-ban ez 315 900 forintot jelentett – volt meghúzva a határ.
Azonban különösebb hírverés nélkül az Országgyűlés december közepén döntött, és idén januártól eltörölték a kereseti korlátot – írja a 24.hu Farkas András nyugdíjszakértő beszámolója alapján.
Ez azt jelenti, hogy 2021. január 1-jétől a rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátásban részesülő személy is annyit kereshet az ellátása mellett, amennyit csak tud, így nem kell választania a fizetés és az ellátás között.
A döntés több mint 100 ezer embert érintett, ugyanis a KSH legfrissebb statisztikája szerint 2020. második negyedévében több mint 126 ezer megváltozott munkaképességű foglalkoztatott volt. Közülük csaknem 113 ezren dolgoztak alkalmazottként, kevés híján százezren határozatlan idejű szerződéssel. A megváltozott munkaképességűek nagyobbik fele, több mint 75 ezer munkavállaló teljes állásban dolgozott.
