Jókora pofont kapott a Fidesz

NVZS 2019. július 12. 14:52 2019. júl. 12. 14:52

„Nem szokványos dolog, jellemzően ugyanis megszavazzák az egyes frakciók által az Európai Parlament bizottsági posztjaira jelölt képviselőket” – reagált Jávor Benedek volt EP-képviselő arra, hogy öt fideszes jelölt közül csak kettőnek sikerült többséget szereznie egy-egy bizottságban. Jellemzően a jelölteket nem tagállami, hanem pártcsoportbeli mivoltuk alapján ítélik meg, de az nem hazafiatlan, hogy a magyar ellenzéki képviselők másként döntöttek. A Fidesz ellen gyűlnek a pofonok, de ami igazán érdekes Jávor szerint: milyen okból jelölt a Néppárt ilyen tömegben fideszes képviselőt bizottsági tisztségekre.

„Több, mint érdekes, hogy miközben a Néppártnak komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy megszerezze a szocialista, a liberális és a zöld pártcsoport támogatását a jövő heti bizottsági elnöki szavazás előtt, mégis ilyen tömegben jelölte a fideszes képviselőket különböző EP bizottsági vezető tisztségekre” – vetette fel portálunknak nyilatkozva Jávor Benedek.

A volt EP-képviselő szerint inkább kompromisszumra kellene jutnia az EPP-nek azokkal a frakciókkal, amelyeknek a szavazatára szüksége van. „Messzebb menő következtetéseket is le lehetne vonni arra nézve, hogyan fog működni a nagykoalíció abból, hogy a Néppárt a fentiek ellenére mégis bevállalta, hogy ütközzön a Fidesz miatt – a magam részéről izgatottan várom, hogy meglesz-e a szükséges többség von der Leyen mellett a jövő heti szavazáskor” – tette hozzá a politikus.

Mint portálunk is beszámolt róla, a Néppárt öt fideszes politikust jelölt alelnöki pozícióra öt különböző bizottságba. Ám csak ketten – Deutsch Tamás és Gál Kinga –  ment át (az előbbi így a költségvetési ellenőrzési bizottság, az utóbbi pedig a biztonságpolitikai szakbizottság alelnöke lett). Hidvéghi Balázst azonban nem választották meg az egyes vélemények szerint a Fidesz számára legfontosabb, menekültügyi jogszabályokkal is foglalkozó állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottság (LIBE) alelnökévé, ugyanis elhalasztották a szavazást a bizottságban, miként tették azt abban a másik kettőben – az alkotmányügyiben és az oktatási-kulturálisban – is, amelyekben volt Fideszes jelölt, az előbbiben nem is akárki, Trócsányi László, az utóbbiban pedig Bocskor Andrea.

„Jellemzően a bizottsági pozíciók megszavazásához semmi köze nincs a tagállami származásnak, alapvetően ugyanis politikai alkut kötnek a frakciók egymással” – magyarázta Jávor Benedek. Az egyes frakciók a választási eredményeik alapján jutnak pozíciókhoz, a frakciók pedig kölcsönösen megválasztják egymás jelöltjét – fűzte hozzá.

Mint kifejtette: ez alól vannak persze kivételek, például, hogy valaki valami egészen szokatlanul botrányosat húz, s emiatt kaszálják el. Most is volt ilyenre példa: először a német néppárti képviselőt, Marcus Pietert akarta a frakció jelölni a költségvetési ellenőrző bizottságba, de őt igen negatív hangulat övezte, mivel az előző ciklusban olyan jelentéstervezetet igyekezett átnyomni, amely kifejezetten a civil szervezeteket piszkálta volna – így végül még a Néppárt sem tette ki magát annak, hogy leszavazzák, s nem jelölte.

„A Fideszesek esetében ez a helyzet állt elő, Deutsch személyében például politikai teljesítménye és háttere miatt megkérdőjelezhető jelöltet állított a Néppárt – hacsak azt nem tartották értékesnek, hogy valaki tényleg mindent tud a korrupcióról” – mondta.

Felvetésünkre: éppen hogy Deutschot megválasztották bizottsági elnöknek, Jávor úgy reagált: van olyan bizottsági helyi leosztás, ahol nem kerültek többségbe a nemmel szavazást felvállaló frakciók tagjai, különalkuk is előfordulnak, s persze nem mindig és mindenki tartja be a frakciófegyelmet.

Idehaza keményen nekimentek a Fideszes jelöltek megszavazása ellen kampányoló DK-nak, MSZP-nek és Momentumnak, hazafiatlansággal vádolva a nemmel szavazó képviselőket. Jávor szerint ennek köze nincs a hazafiassághoz-hazafiatlansághoz, „éppen hogy nagyon is a magyar érdekeket szem előtt tartó  cselekedet volt, mi más lenne az, ha valaki például nem egy Fideszes képviselővel akarja  ellenőrizni az uniós pénzfolyam megcsapolását?” – szögezte le Jávor Benedek, hozzátéve: ez független attól, hogy például Deutsch megválasztását végül nem sikerült megakadályozni.

„Akárhogyan is, ez az egész egy újabb nagyon nagy pofon a Fidesznek, szépen gyűjti is be őket a magyar kormányzópárt” – mondta, hozzátéve, hogy egyúttal az Európai Néppárt is kapott egy pofont, „csodálkozom is azon, hogy az EPP egyáltalán nekifutott ennek.

Vihar kerekedett

Az ügy egyre nagyobb hullámokat ver idehaza: Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Molnár Csabának, a DK EP-képviselőjének címzett csütörtöki levelében már odáig jutott, hogy megfenyegette az ellenzéki pártokat, hogy idehaza, a magyar Parlamentben állnak majd bosszút rajtuk, ha elfogadottá válik, hogy politikai nézetkülönbségek miatt a frakciók nem támogatják egymás jelöltjeit a mandátumok arányában megszerzett tisztségekre, „a magyar Országgyűlésben is döntési helyzetbe kerülhetünk”.

A Fidesz-frakció vezetőjeként ugyanis nehezen tud majd érvelni azokkal a képviselői javaslatokkal szemben, amelyek szerint bevándorláspárti politikus ne tölthessen be parlamenti pozíciót –írta, jelezve, hogy ez esetben viszont Varju László nem lenne a költségvetési bizottság elnöke, Vadai Ágnes nem alelnökölhetné a honvédelmi és rendészeti bizottságot, Oláh Lajos pedig az európai ügyek bizottságában nem töltené be ezt a posztot.

Erre válaszul Molnár Csaba, DK-s EP-képviselő kemény hangú levelet intézett Orbán Viktorhoz, amelyben a többi között leszögezi:” Fenyegetőzzenek amennyit csak akarnak! Ez minket eddig sem érdekelt és ezután sem fog.” Majd kifejti: „Nincs helye az Európai Parlament szakbizottságainak vezetésében Európa ellenségeinek. A fideszes képviselők az EP-ben nem a magyar embereket, hanem kizárólag Önt és az Ön hatalmi érdekeit szolgálják. Ezért magyar hazafiként és büszke európaiként az a dolgunk, hogy mindent megtegyünk az ellen, hogy az Önök tolvaj, magyar- és európaellenes, illiberális politikája Európában is teret nyerjen.”