Jövő tavasszal már alig lesz akácméz Magyarországon
A tavaszi időjárás – a márciusi, áprilisi fagyok – abszolút kedvezőtlen hatással volt a fagyérzékeny hazai akácosokra. Az ország 500 ezer hektárnyi akácerdejének 80 százalékán megsérültek az első, legtöbb nektárt adó virágrügyek az egy héten át tartósan fagypont alatti éjszakai hőmérséklet miatt – mondta az InfoRádióban Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.
Úgy fogalmazott, hogy ez tragédia a magyar méhészek számára, hiszen nálunk a fő méhlegelő az akác, a fő árbevételi forrás pedig az akácméz. Ez nagyon érzékeny veszteséget jelent a méhészeknek.
„Bár a megmaradt 20 százalék is mintegy 100 ezer hektárnyi erdőt jelent, és reménykedtünk, hogy ez megment minket, sajnos azonban a virágzás alatti hűvös, esős, szeles időjárás hatására, a magyar méhészek az elmúlt 50 év legrosszabb akácméztermését könyvelhették el" – mondta Bross Péter.
Szerinte ez azt jelenti, hogy jövő tavasszal már alig lesz akácméz, és ekkorra egyes méhészek ki is futhatnak a készleteikből. De vannak olyan méhészek is az országban, akik idén semennyi akácmézet nem tudtak pergetni – ami nagyon ritkán fordul elő.
Egy átlagos évben 10-12 ezer tonna akácméz terem az országban, most jó, ha 3-6 ezer tonnányi lett. Mindezek hatására, az akácméz felvásárlási ára egy hónap alatt másfélszeresére nőtt.
„A nagybani áremelkedés azt jelenti, hogy ha minden hazai mézkiszerelő vagy közvetlenül értékesítő méhész érvényesíteni szeretné ezt az alapanyagár-emelést, akkor minimum 600 forinttal kell drágulnia az akácméznek kilónként" – mondta Bross Péter.
