Kecskére a káposztát: Orbánék adják Európa vezető emberi jogi szervezetének soros elnökségét

HírKlikk 2021. április 5. 17:17 2021. ápr. 5. 17:17

„Na, ebből mi sül ki?” – teszi fel a kérdést Magyar György legfrissebb blogjában, mégpedig annak kapcsán, hogy májustól Magyarország lesz annak az Európa Tanácsnak (ET) a soros elnöke, amelynek célja „az emberi jogok és alapvető szabadságok megóvása és további fejlesztése”. S hogy miért adekvát a kérdés? Hát például azért, mert éppen ennek a szervezetnek az emberi jogi biztosa szólította fel a közelmúltban Budapestet az újságírói és a médiaszabadság helyreállítására.

Az ET tevékenységét meghatározó, az emberi jogokkal, a demokráciával és a jogállamisággal kapcsolatos párbeszéd fenntartása mellett a nemzetek kulturális, jogi és történelmi hagyományainak tiszteletben tartását nevezte Varga Judit igazságügyi miniszter a májusban kezdődő féléves magyar elnöksége legfontosabb alapelvének. Az MTI-nek Strasbourgból nyilatkozva kiemelte a nemzeti jogi hagyományok és a történelmi gyökerek, a családvédelem és a vallások közötti párbeszéd tiszteletben tartásának fontosságát is – idézi fel a Magyar Ügyvéd Blogon megjelent írás.

 

Pontos kép alkotható a magyar jogállamiságról

A magyar politikus persze nem tudta megállni, hogy vissza ne szóljon az ET emberi jogi biztosának. Dunja Mijatović napokban megjelent memorandumában ugyanis az újságírói és a médiaszabadság helyreállítására hívta fel Magyarországot. Varga Judit szerint ez teljes elfogultságról árulkodik, mellőzi a tényeket, és a megállapítás a valóságtól elrugaszkodott.

„Érdekes, hogy mostanában minket senki nem szeret, hiszen visszafogottan ugyan, de kemény kritikákat fogalmazott meg az Európai Bizottság alelnöke, Věra Jourová által jegyzett jelentés is” – mutat rá Magyar György, hozzátéve: nincs szükség a magyar nép ellenségének kikiáltott európai uniós biztos elemzésére, hiszen aki figyelemmel kíséri a NER működését, enélkül is pontos képet alkothat a hazai jogállam működéséről.

Már az Aranybulla is bizonyíték

Igaz, Varga Judit miniszter szerint nincs a jogállamiságnak általánosan érvényes kritériumrendszere, így milyen alapon kérnek számon rajtunk bármit? Hiszen már az Aranybulla is bizonyíték arra – fogalmazott a politikus –, hogy Magyarország számára az államiság és a jogállamiság több száz évvel ezelőtt kezdődött. És bizonyíték arra, hogy Magyarország évszázadok óta elkötelezett részese és formálója az európai jogfejlődésnek.

Akkor – kétségkívül önkényesen – idézzünk az Aranybullából: „izmaeliták és zsidók tisztséget ne viseljenek. Pénzváltó, kamara-ispánok, só-kamarások és vámosok, országunkbéli nemesek legyenek. Izmaeliták és zsidók ne lehessenek”.

Ez is ékes bizonyítéka annak, hogy a II. András király által 1222-ben kihirdetett dokumentum mennyire előremutató és időtálló, s mint a történelmi alkotmányunk része, valóban máig követendő útmutatással szolgál-e. „Ezzel a lendülettel hivatkozhatott volna a miniszter a múlt században született zsidótörvényekre vagy az 1949-es sztálini alkotmányra is.” – mutat rá  blogbejegyzés.

Nem igaz, hogy nincs kritériumrendszer

Ami pedig a jogállamiság lényegét illeti, azért léteznek nemzetközi standardok. „A miniszter asszony minősítése jogilag nonszensz, és politikailag elfogult” – szögezi le Magyar, aki szerint a jogállami elveknek élniük kell: ez a hatalmi ágak elválasztása, a túlhatalom megelőzését szolgáló fékek és ellensúlyok rendszere, a bíróságok függetlensége, a jog előtti egyenlőség – beleértve a kormányhoz közeli vállalkozások érdekeit szolgáló közbeszerzési szabályokat is –, a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadsága. „Ezekkel azért igen jelentős bajok vannak Magyarországon, és a visszásságok felismeréséhez nincs szükség mindenféle „sorosista” szervezetek ármánykodására”.

Ez volna a magyar „jogállamiság?

Varga Judit szerint Magyarország azon kevés uniós tagállam egyike, ahol valódi pluralizmus érvényesül a médiában, az ideológiai vitákban és a közvéleményben. „Ha a miniszter szerint az a jogállamiság, hogy a kétharmad az összes független ellenőrző intézményt – így az Alkotmánybíróságtól, az Állami Számvevőszéktől a Médiahatóságig – maga alá gyűrte, ha az a jogállamiság, hogy a bíróságokat igyekeznek megrendszabályozni, ha az a jogállamiság, hogy a jogszabályok előkészítése során nem folyik semmiféle érdemi egyeztetés, s nincs hatásvizsgálat, ha az a jogállamiság, hogy a civil szervezeteket ellehetetlenítik, ha az a jogállamiság, hogy a másként gondolkodó sajtót kivéreztetik, s ha az a jogállamiság, hogy magasról tesznek a társadalom NER-rel nem szimpatizáló tagjainak a véleményére, akkor ezek szerint rendben vannak a dolgok” – összegzi nem kis iróniával Magyar György a mai magyar helyzet kapcsán.

Forrás: Hírklikk