Kemény kérdések Káslernek a Miniszteri percekben: ön tényleg annyira zseniális, mint amennyire én gondolom?

Föld S. Péter 2020. július 7. 17:31 2020. júl. 7. 17:31

Az interneten rendszeresen látható a Miniszteri percek című projekt, amelyben Kásler Miklós miniszter kérdésekre válaszol. Sejtelmes felvezető zenével indul, úgyhogy akár krímiként is folytatódhatna, aztán kiderül, hogy valójában talk-show, ahol a miniszter a saját maga által megfogalmazott kérdésekre válaszol. Van persze riporter is, őt Samók Dávidnak hívják, szakállas, ahogy kell, és neki az a szerepe, hogy amikor Kásler miniszter belép a saját dolgozószobájába, már legyen ott valaki, hogy a miniszter ne érezze magát egyedül. A sorozat még csupán az első évadnál tart, de a televíziós szakemberek már most nagy jövőt jósolnak neki. Ráadásul elég egyetlen epizódot megnézni belőle, mert a többi is mind ugyanolyan. Az alábbiakban valamelyik folytatást közöljük, szinte szó szerinti magyar fordításban.

– Miniszter úr, mielőtt a lényegre térnénk, engedje meg, hogy kifejezzem nagyrabecsülésemet az Önök munkájával kapcsolatban. És most nem kívánnék túlzásokba esni, mert tényleg nem kenyerem a túlzásba vitt lojalitás, a seggnyalást meg kifejezetten utálom, mert mindig fáj a fejem utána, és a nyelvem is zsibbad, de annyit azért kénytelen vagyok megjegyezni, hogy amit Önök a nemzetért tesznek, az nem csupán heroikus, de felmérhetetlenül nagyszerű is egyben, és ha volna rá kifejezés, akkor most képes volnék szavakba önteni, hogy mit érzek.

– Azt hiszem, értem a kérdést, és a válaszom tulajdonképpen csak látszólag meglepő, mert hát blablablablablablablabla, abban az esetben viszont, amennyiben, feltéve, de meg nem engedve, blablablabla, blablablabla, blablablabla és blablablabla.

– Erre számítottam miniszter úr, erre a szerénységre és egyszerűségre, ami az Önök kommunikációját mindig is jellemezte. Én tudom, hogy Önök nem azért olyan egyszerűek, mint a faék, amiért ezt az ellenzék állítja, hanem azért fogalmaznak világosan és közérthetően, hogy mi, földi halandók, akik nem rendelkezünk akkora íkúval, mint Ön, megértsük és a magunk, de persze főként a nemzet javára hasznosítsuk az Ön által elmondottakat.

– Nos, valójában nem gondolnám, amit gondolok, de abban az esetben persze, amennyiben minden lehetséges, és mindennek az ellenkezője szintúgy, akkor blablablabla, blablablabla, blablablabla blablablabla blablablabla blablablabla blablablabla, de természetesen vannak kivételek, például, blablablabla és blablablabla.

– Köszönöm miniszter úr, elhallgatnám napestig, ahogy mifelénk mondják, látástól butulásig. Gondolom, a nézők is így vannak vele, mert akikkel eddig beszéltem… de most látom, hogy sajnos a műsoridőnk lejárt, pedig szívesen beszélgetnék Önnel akármeddig, mondtam is a feleségemnek, ő is tudja igazolni, hogy a miniszter úrral nagyszerű dolog beszélgetni. Úgyhogy, ha szabadna bátorkodnom, és tényleg csak akkor, ha nem veszi tolakodásnak, a magánéletében való vájkálásnak, amit ki nem állhatok, ezt is nyugodtan megkérdezheti a feleségemtől, Icu meg fogja erősíteni. Szóval, azt szeretném még megkérdezni, hogy Önök tényleg annyira zseniálisak, mint amennyire én gondolom, vagy még annál is nagyszerűbbek?

– Köszönöm a kérdést, már vártam. Néha magam is szoktam ezen gondolkodni, és ezzel kapcsolatban azt kell mondanom, hogy az egészségügy európai színvonalú, sőt, ha nem veszik a nézők dicsekvésnek, akkor blablablabla, blablablabla és blablablabla, de persze azt sem tudnám teljesen kizárni, hogy blablablabla, valamint blablablabla.

– Miniszter úr, itt be kell rekesztenünk a beszélgetést, és még egyszer nézze el nekem, ha kissé megizzasztottam a kérdéseimmel, de tudja, mi újságírók…egyébként Samók Dávidot hallották, nem kell megjegyezni a nevemet, mert még sokat fognak hallani rólam, ráérnek majd akkor megjegyezni.

– Nem haragszom, tudom, maguk újságírók érdekes figurák, az a dolguk, hogy kellemetlenkedjenek, úgyhogy, engedje meg, hogy végezetül üzenjek valamit a magyar embereknek. Sokat gondolkodtam a mi kormányzásunk lényegén, és arra jutottam, hogy blablablablablablablabla, ami persze nem azt jelenti, hogy blablablablablablablabla, hanem azt, hogy blablablabla blablablabla blablablabla blablablabla blablablabla blablablabla.