Kérdezni még szabad – sőt, gyakran kell is

Figyelemelterelés. Falazás. Megfélemlítés. Ezt a három fogalmat említette elsőnek Magyar György ügyvéd, amikor a hét egyik nagy feltűnést keltő eseményéről kérdeztük. Félreértés ne essék, mindhármat a belügyminiszter álláspontja kapcsán mondta.

A szerdai kormányülésre érkező Pintér Sándortól az RTL Klub riportere többek között arról akart érdeklődni, vásárolt-e Magyarország az izraeli kémszoftverből. Választ azonban erre nem kapott, viszont megtudhatta, jobban tette volna, ha nem is próbál az ügyben informálódni. A miniszter emlékeztette rá, hogy ő ott volt a parlament nemzetbiztonsági bizottságának hétfőre tervezett ülésén, mert ismertetni akarta, amit tud és amit közölhet. Azt már nem említette, hogy ezzel – feltehetően – egy színjáték részese volt, hiszen a testület többségben lévő kormánypárti tagjai nem mentek el a tanácskozásra, amely emiatt határozatképtelennek bizonyult és el is maradt. 

A riporternek tehát joggal mondta a belügyminiszter, hogy nem válaszolhat a kérdésre, mert azzal államtitkot sértene. Hozzátette azonban, ha – feltéve, de meg nem engedve – mégis megtenné, akkor a riportert is felelősségre kellene vonni, mint felbujtót, aki ilyen jogellenes cselekedetre próbálta rávenni. Ez utóbbi állítás miatt fordultunk jogi szakértőhöz, hiszen messzire vezetne, ha a munkáját végző újságírót efféle törvénytelenséggel lehetne vádolni. 

Egy kérdésnek nincs, nem lehet jogi következménye – húzta alá nyomatékosan Magyar György. A munkáját végző sajtómunkás az érdeklődésével nem tud bűncselekményt elkövetni. A jogszabály ilyen esetekben határt húz. Pintér Sándor helyesen utalt tehát arra, hogy neki – és általánosságban minden válaszadónak – van és lehet titoktartási kötelezettsége. Amit viszont a belügyminiszter az őt kérdező riporter felelősségéről – és felelősségre vonásának lehetőségéről – mondott, azt inkább beismerő vallomásnak tekinthetjük – vélte az ügyvéd. A miniszter szerinte figyelmeztetésnek szánta a szavait, azt üzente a média munkatársainak, hogy jobban teszik, ha nem próbálnak vájkálni az ügyekben. Ez színtiszta félelemkeltés, olyasmi, ami csak egy rendőrállamban szokásos. Ha jogállamban vitatják, vagy pláne elveszik a kérdezés jogát, az diktatórikus megnyilvánulás – tette hozzá az ügyvéd. 

Magyar György kitért arra is, hogy a nemzetbiztonsági bizottság tagjai is bármit kérdezhettek volna a belügyminisztertől, ha a kormánypártok nem hiúsítják meg az ülést. Ezt pedig nyilván szándékosan tették, hiszen súlyos bűncselekmény gyanúja is felmerülhet a megfigyelési, lehallgatási botrányban. Az országgyűlés egyik feladata éppen az lenne, hogy ellenőrizze a végrehajtó hatalmat, vagyis a kormányt. A Fidesz és a hozzá kapcsolt KDNP kétharmados uralma idején azonban ez a funkció meglehetősen elsorvadt. Márpedig ellenőrizni kérdések nélkül aligha lehet. Az persze ugyancsak szabály, hogy amennyiben a képviselők választ kapnak az államtitkot érintő ügyekben, azt nem hozhatják nyilvánosságra. 

Ugyanakkor az újságírónak is kötelessége, hogy informálja a közvéleményt. Vagyis neki is van bizonyos ellenőrző szerepe, és jogában áll, hogy munkája végzése közben ezt meg is tegye. Államtitkot nem hozhat nyilvánosságra ő sem, de ha akár kérdez is róla, azt nem tiltja a törvény – magyarázta a jogi szakértő. 

A Pegasusgate-nek nem kevésbé érdekes része, hogy vajon ennek a kémprogramnak minden eleme eleve titoknak számít-e és ha nem, ki és mikor titkosította. Magyar György erről elmondta, hogy a titokgazda rendelkezhet minden ilyen ügyben. De ennél sokkal lényegesebb, hogy a lehallgatáshoz mindig engedély szükséges. Ha tehát Magyarországra valóban eljutott az izraeli kémszoftver – hiszen még ezt sem tudhatjuk száz százalékos biztonsággal –, akkor a használatát az igazságügy-miniszternek kell engedélyeznie fajsúlyos ügyekben, egyébként bírói hatáskör. Hiába mondta tehát Varga Judit miniszter, hogy ezt átruházta államtitkárára, Völner Pálra, a felelősséget ebben az esetben is neki kell viselnie. Márpedig ha magánszemélyeket – újságírókat, vállalkozókat, vagy ügyvédeket – engedély nélkül figyeltek meg, az súlyos bűncselekmény. Magyar György hozzátette még, hogy a titkos lehallgatás engedélyezéséhez viszont terrorcselekmény, vagy más bűncselekmény megalapozott gyanúja szükséges. 

A jelenlegi hatalom nem áll jól a majdnem két hete nyilvánosságra került újabb megfigyelési ügyben. Azzal, hogy a kormány tagjai gyakran össze-vissza és egymásnak is ellentmondóan beszélnek, nem tudják elhárítani a halmozódó kérdéseket. Márpedig a jelek szerint – és minden ellenkező híreszteléssel szemben – kérdezni még szabad Magyarországon.