KESMA-ügyben Orbán is törvénysértést követhetett el
Miután a bíróság jogsértőnek találta a Fidesz által létrehozott sajtóbirodalom, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) alapítását, a Gazdasági és Versenyhivatal (GVH) az ítélet után néhány órával, már új eljárásban tárgyalta az ügyet és ismét zöld utat adott a kormánypárt sajtóbirodalmának. A Fővárosi Törvényszék szerint, törvénytelenül alakult médiaalapítvány 476 sajtóorgánumával döntő befolyással van a hazai nyilvánosságra. Megszűnése tehát azt jelentette volna, hogy ismét szabaddá válik a magyar sajtópiac.
A GVH persze már régóta tisztában van azzal, hogy a sokszínű tájékozódást, és a piaci versenyt alapvetően befolyásolja, ha 11 cég 476 sajtótermékét a kormány egyetlen szervezetbe tömöríti. Ezért a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány létrejöttét csak azután vette tudomásul – és nem támogatta –, amikor 2018-ban Orbán Viktor rendeletben nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a tranzakciót. Ezzel a kormányfő írásba adta, hogy a KESMA sajtópiacra gyakorolt hatását a hivatalnak nem kell vizsgálnia. Azt ugyanis még a hülye is láthatta, hogy ilyen mennyiségű orgánum a Fidesz kezében, felszámolja a sokszínű tájékozódás lehetőségét, illetve letarolja a hirdetési piacot.
A Hírklikknek nyilatkozó piaci szakértő úgy látja, hogy ha a GVH még 2018-ban alaposan megvizsgálja a KESMA létrehozásának feltételeit, akkor az érvényben lévő törvények alapján, nem is engedélyezhette volna a koncentrációt. Ráadásul informátorunk szerint, olyan a magyar történelemben valószínűleg soha nem fordult elő, hogy valaki önként és dalolva lemondjon a tulajdonjogáról, ahogy azt a KESMA alapítói tették. Ez már csak azért is irracionális döntés, mert a kormány milliárdos értékű reklámjai ezekben a lapokban jelentek meg, tehát a vállalkozás extraprofitot hozott.
Törvényes úton, tehát nem lehetett volna létrehozni a sajtóbirodalmat, így a kormányfő rendeletben kizárta a versenyjogi vizsgálatot. Ezért első körben a GVH hatáskör hiányára hivatkozva, lezárta az eljárást. A szokástól eltérően nem vizsgálta meg, hogy az összefonódásnak milyen piaci következményei lesznek. A kormány persze nem a bíróság ítéletéből értesült a törvénysértésről. Egy neve elhallgatását kérő piaci szakértő szerint, alapvetően az a probléma, hogy Orbán maga is törvénysértést követhetett el, mert nem indokolta meg, hogy a hazai sajtópiacot teljesen átalakító kormányzati monstrum létrejötte szerinte miért nemzeti érdek.
Amennyiben valóban nemzeti érdekről van szó, abban az esetben valóban eltekinthettek volna a versenyjogi vizsgálattól. A törvény értelmében, olyan példálózó felsorolásból választhatott volna a kormányfő, mint: munkahelyek megőrzése, versenyképesség fenntartás, ellátásbiztonság. Orbán Viktor azonban egyikre sem hivatkozott, viszont az igazi szándéka, tehát az állami sajtó monopólium létrehozása, nem szerepel a megnevezhető nemzeti érdekek között.
Az elmúlt időszakban két tucatnyi esetben tekintett el a versenyhatóság a vizsgálattól. Természetesen a legszembetűnőbb a sajtópiac teljes átalakítást szolgáló KESMA esete, de előfordulhatott a tankönyvpiac átalakítása, vagy az Antenna Hungária megvásárlása esetében, illetve 2015 tavaszán, a Budapest Bank tulajdonosa is kikerülhetett a fúziós eljárás alól – de volt ilyen az MKB esetében is. Ezen túl, a Tabán trafikhálózat és a pécsi dohánygyár esetében, továbbá az energetikai cégek is kikerülhettek az eljárás alól. Mindez azt bizonyítja, hogy az Orbán által megnyitott kiskaput nem csak az állam tulajdonszerzésére, hanem a magáncégek esetén is alkalmazták.
Miután a KESMA ügye kiemelten fontos a kormánynak, valószínűleg ezért, a versenyhivatal a Fővárosi Törvényszék döntésére néhány órán belül úgy reagált, hogy továbbra sem vizsgálja az összefonódást, mert arra „nincs hatásköre”. A GHV szerint, a bíróság a hivatalt csak arra kötelezte, hogy döntését más formában hozza meg, egy új eljárás keretében. Az új eljárást a bírósági ítélet után néhány órával lezárta, s továbbra sem vizsgálja a példátlan méretű piaci konglomerátumost.
A döntést követően, Nagy Zoltán szerkesztőségünknek azt nyilatkozta, hogy a GVH egy formai, jogtechnikai döntést hozott, de joga lenne arra, hogy a KESMA megalakulása után egy évvel, ágazati vizsgálatot rendeljen el, és vizsgálja meg a hazai médiapiac helyzetét; a tájékozódás szabadságát illetve a hirdetési piac helyzetét. Ugyanis ma a nyomtatott sajtó 80 százaléka, az online 40 százaléka centralizálódik egy kézben. A versenyhivatal egyáltalán nem tehetetlen, hisz' joga és kötelessége is lenne a helyzet tisztázása. Ha szükségét látja, tud eljárásokat, vizsgálatokat indítani, mert erre megvannak a jogosítványai. Minden esetre a TASZ újra bepereli a versenyhivatalt, mert másodszor is zöld utat adott a fideszes médiabirodalomnak.
