Két miniszter és egy államtitkár jogi felelősségét is vizsgálni kellene a Völner-ügy miatt

HírKlikk 2022. január 20. 15:35 2022. jan. 20. 15:35

Amit az ügyészség tudni vél Völner Pál korrupciós ügyeiről, az akkor is felveti rajta kívül még legalább két minisztériumi felső vezető jogi felelősségét, ha korrupciós juttatást más nem kapott.

Hogyan tudta Völner olyan végrehajtói pályázatok eredményeit is befolyásolni, amelyekben az Igazságügyi Minisztérium (IM) egy másik államtitkára – papíron – az ő bármiféle közreműködése nélkül döntött? Miért adott Varga Judit igazságügyi miniszter 2019 nyarán egy olyan miniszteri biztosi pozíciót a helyettesének, amely az addig is jövedelmező korrupciós kapcsolatot igazi bombaüzletté változtatta? – teszi fel a kérdést az Átlátszó.  

A portál hosszú cikkében részletesen elemzi a helyzetet. 

A korrupciós kapcsolat a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítvány indoklása szerint Völner államtitkár és Schadl György végrehajtói kari elnök között „2017. augusztusát megelőzően, pontosabban meg nem határozható időponttól kezdődően” jött létre. Az ügyészség a legkorábbi befolyásolt végrehajtói álláspályázatot 2017 nyarára, az első korrupciós kifizetést pedig 2018 májusára teszi, kifejezetten utalva arra, hogy az államtitkár a vagyoni előnyt több esetben utólag kapta meg. 

Az ügyészség szerint 2018 májusától egy-három havi rendszerességgel adott át Schadl Völnernek 2 és fél, 3 és 5 milliós tételekben összesen 67 millió forintot egészen 2021 júliusáig, de ha nem számítási hiba történt az összesítésnél, akkor nem jelzett időpontban vagy időpontokban még további 16 millió forint eljutott az államtitkárhoz.

A Völnernek adott pénz forrása az ügyészségi gyanú szerint a kari elnöknek a visszaélésben érintett végrehajtók által az irodájuk osztalékából juttatott, összesen 800 millió forintot meghaladó korrupciós kifizetés volt. 

A tarifa már Schadl és Völner üzlete első éveiben (Trócsányi László minisztersége alatt) is tekintélyes volt a nyomozás adatai szerint

Maga a kinevezés joga ezalatt végig Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár feladatkörébe tartozott, de Völnernek más, a végrehajtói kart érintő feladata sem volt sem a 2017. augusztustól és decembertől, sem pedig a 2018. augusztustól hivatalba lépett végrehajtók esetében.

Ha mégis képes volt az ügyészségi gyanúval összhangban jogellenesen befolyásolni a döntéseket, akkor két, más minisztériumi felső vezetők jogi felelősségét egyformán felvető eset lehetséges. Az első lehetőség szerint Trócsányit helyettesítő jogkörben, miniszterhelyettesként befolyásolta Völner az eredményt, a második szerint pedig informálisan (ahogy erre a gyanúsítás utal, „hivatali tekintélyét felhasználva”) tudta elérni, hogy a végrehajtókat kinevező Vízkelety államtitkár asszony Schadl és a kedvezményezett végrehajtójelöltek érdekeinek megfelelően döntsön.

Fontos, hogy Völneren kívül mások büntetőjogi felelőssége nem attól függ, hogy részesedtek-e a kifizetésekből, de attól sem, hogy a pénzmozgásról tudtak-e egyáltalán. Hivatali visszaélésként ugyanis az is bűncselekménynek minősülhet, ha a döntésre jogosultak olyan feltételeket teremtettek, amelyek közt Völner a pályázatokat jogellenesen befolyásolni tudta.

2019. június 30-án Trócsányi László az Európai Parlamentbe távozott az igazságügy-miniszteri székből, utóda a néhány nappal később, július 11-én kinevezett Varga Judit lett. Völner minisztertől kapott megbízása kiterjedt arra, hogy „felterjesztés előtt jóváhagyja a végrehajtói kinevezési javaslatot”. 

A gyanú szerinti visszaélések idején az igazságügyi tárcát vezető két miniszter, illetve a végrehajtók ügyeit intéző többi állami vezető felelőssége biztosan nem intézhető el azzal, hogy Varga Judit Facebook-posztban üdvözli a még a rázós ügyek előtt távozott Répássy Róbert visszatérését a tárcához.